Apám

Apámtól féltem. (Anyám szeretett.) Nehéz erről beszélni, rengeteg fájdalom lökné s fogja a szavam. Sokat szenvedett ő is biztosan. Magányos lélek; öccse, bátyjai mind pap, tanító, nyomdász, s nénjei, apja, nagyapja… Ő meg kimaradt a negyedikből a latin miatt, s kovácsnak ment; s malomhoz; azután a vasutra fűtőnek. És korán megnősült. S nem találta helyét a világban… A sok keserüség, ami benne volt, megkeseritett bennünket is… Több mint négy évtized kellett hozzá, hogy végre, szív szerint, békét kössünk egymással, ujra, mind. Ma már dér lepi mindkettőnk fejét. Ez hozott össze, a Rettenetes Év.