Álom egy lőszerraktárban
Néma ládák, zöldek, sárgák, fehérek, |
rakéta-, gránát- s egyéb rakaszok, |
ha már így összevezényelt az élet, |
sőt szundítottam egyet rajtatok: |
|
alkudjunk meg! Alvó fenevadakra |
bámúlhat úgy az állatkerti őr, |
ahogy én rátok. Az isten haragja |
muljék el mindnyájunk feje felől: |
|
nyugodjatok!… S áldottabb pihenésem |
sohse legyen, mint volt most ez a dél, |
mert azt álmodtam, hogy száz évig éltem |
s köztetek békén fészkelt az egér. |
|
|
|