Meleg víz

Megint kultura? Mint cirógató köpeny borúl rám ez a drága, jó, meleg zuhany! És ahogy lefolyik, szinte a bőröm is velefolyik, külső bőröm, melyből most kibuvok, a háromhetes, viszkető mocsok. Fellélegezve nyujtom két karom rózsád felé, te, szelid hatalom, szolgálatkész, cső-lakó, tiszta víz: sok hideg szenny és sok idegen íz pácában főttem! S te most kicserélsz, száz kezed van s mind egyszerre becéz, minden porcikám külön csókolod, szinte a csontom is mosogatod: benned az eső és benned a nap s én húnyt szemmel és némán áldalak, mint az édes záport a keserű porból kivedlő, tikkadt, nyári fű.