Kiránduláson
Jólesett látni a hegyoldalon, |
kiránduláskor, az emelkedő |
úton, előttem, férfi- s nő-barátok |
között, az édes nyárban, jólesett |
és megnyugtatott látni gondtalan |
lábadat és bokádat, derekad |
feszülését s a csípőringató |
két comb fiatal mozdulatait, |
|
amint a rövid sportruha alatt |
lassan szétnyíltak és összehajoltak |
húsodban a csontok, forogtak a |
csuklók, szabályos együttműködéssel |
emelve egymást az emelkedő |
úton, előttem, s egyenkint mutatva |
a dolgozó test szép gépezetében |
a csontváz élő alkatrészeit: |
|
jólesett látni, hogy ott mégy előttem. |
És néztelek, nyugodtan, ahogy a |
kocsis nézi kocogó szekere |
bakjáról a jólismert lovakat, |
sohasem únva meg a szétdobált |
lábak ollózását, az eleven |
csont-hús-játékot, testvér-állatok |
mozgásának ős-örök ütemét. |
|
|
|