Ősz a Galyatetőn
A szó túlbiztos! Mint a felhők, |
úgy lüktet, ring a hegyi táj. |
Fekszem a délben. Láng az erdő. |
Csontomig cseng a napsugár. |
|
A szó válogat! Lepke libben, |
kolomp szól, a csorda legel. |
Szétvonz s összerak a világ, mint |
|
A szó szegény! Szemem lezárúl. |
Ringass, titok, a nagy zenében, |
|
|
|