Kegyetlen éjszaka
| nyomorult vagyok és kicsi. |
|
| ez a kegyetlen, buta tél. |
| s csontjaimban futkos a szél. |
|
| két szemem az arcomba fagy. |
| A sarkon tűz és vén banya… |
| De hosszú még az út, de nagy! |
|
| Tízért sült gesztenyét veszek |
| A szegények?… Sóhajtok és |
| már csak magamért szenvedek. |
|
|
|