Álom a tengeren

Már majdnem elaludtam… Zúgva, ringva dajkált a hajó és az ágy, a rézpántos ablakon a kabinba beszikrázott a holdvilág… Már majdnem elaludtam, vagy talán már álmodtam, mikor hirtelen felébresztett a két semmi határán átcsapó puha végtelen: a tető megnyilt, fölláttam az égig s a padlón át a tenger fenekéig éreztem a fénylő vizet és a lebegő mindenségbe oldva sűlyedni kezdtem s repülni a holdba és aztán nem tudom, mi lett.