Versek a gyerekszobából

I.

Kicsi vagyok én

Kicsi vagyok én,

majd megnövök én,

mint a tüdő a fazékból,

kidagadok én.

Kicsi vagyok én,

majd megnövök én,

apámnál is, anyámnál is

nagyobb leszek én.

Kicsi vagyok én,

erős leszek én,

világ minden óriását

földhöz vágom én.

Kicsi vagyok én,

bátor leszek én,

óriások palotáit

elfoglalom én.

Kicsi vagyok én,

nagy úr leszek én,

arany szobát adok minden

testvéremnek én.

Kicsi vagyok én,

vezér leszek én,

én leszek a legjobb ember

a föld kerekén!

II.

Hörpentő

Gá-gá, bíró, bumbele, Máté,

nem apádé, nem anyádé,

tied ez a nagy karéj,

tej van hozzá, hófehér.

Míg ezt szépen megiszod,

húz a liba papucsot,

indul messze Angliába,

fél, hogy fázni fog a lába.

Azt üzeni: odaér,

mire elfogy a karéj,

s ahogy iszod a tejet,

kortyok szerint lépeget:

lép,

lép,

lépeget,

még,

még,

még egyet, –

az utolsót! Így ni! Már

egész üres a pohár!

Ennek aztán örvendek

s én is nagyot hörpentek.

III.

A szél meg a nap

Licskes-lucskos szürke bácsi

(Hujj, hujj, én a szél vagyok!)

kék udvarban seprüjével

megkergette a napot.

Szél mondta: Hujj, hujj, hujj!

Nap mondta: Bujj, bujj, bujj!

Szél kergette,

utólérte,

jól megverte a napot;

megkergette,

utólérte,

jól megverte,

összetörte,

kék udvarból kiseperte,

kendőjébe bekötötte,

mondjátok meg: hova tette?

Zsebretette a napot.

Zsebretette? Zsebre ő!

Azért van most rossz idő.

IV.

Esik a hó

Szárnya van, de nem madár,

repülőgép, amin jár,

szél röpíti, az a gépe,

így ül a ház tetejére.

Ház tetején sok a drót,

megnézi a rádiót,

belebúj a telefónba,

lisztet rendel a malomban.

Lisztjét szórja égre-földre,

fehér lesz a világ tőle,

lisztet prüszköl hegyre-völgyre,

fehér már a város tőle:

fehér már az utca,

fehér már a muszka,

pepita a néger,

nincs Fekete Péter,

sehol,

de sehol

nincs más

fekete,

csak a Bodri

kutyának

az orra

hegye –

és reggel az utca, a muszka, a néger,

a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter

és ráadásul a rádió

mind azt kiabálja, hogy esik a hó!

V.

Veszedelem

Ütöttem. Ő is ütött, ahol ért.

Szeretnéd tudni, hogy miért?

Nekem volt pénzem, neki nem,

ebből lett a veszedelem.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]