Polyhymniához
(a dal és zene múzsájához)
Dalt? Rólad, aki dal vagy s zene? Verset? |
Jönnél csak elém, Polyhymnia, |
bottal, ököllel vernélek ki a |
világból! – úgy gyűlöllek s irigyellek, |
|
fuvolás Szépség, mert megszégyenítesz, |
mert te ráérsz, mert – noha mese vagy – |
tündéremléked is kínokat ad, |
égi kínokat földi sebeimhez. |
|
Énnekem is az Ég volt az apám |
s anyám az édes Emlékezet; én is |
tudnék merengeni a fuvolán. |
|
Mégis itt öl s némít a munka, mégis |
úgy élek, mint egy állat… Az vagyok… |
Örülj, istennő, hogy elhallgatok! |
|
|
|