Gyomrok
| Ettem. Tíz deka disznósajtot, |
| kenyeret meg két mandarint. |
| Az imént már majd összeestem, |
|
| Dolgoztam, kora reggel óta, |
| és csak délután vettem észre, |
| hogy tulajdonkép mi bajom: |
|
| délután négykor vettem észre |
| s persze rögtön elpusztítottam |
|
| Milyen jó volt! Mint ha a kályhát |
| begyujtják, vagy a gépeket, |
| úgy megmozgat az idegen vér, |
|
| s érzem, hogy a világ gyomrában |
| én is csak egy éhség vagyok |
| s mint engem ő, úgy fűtök én is |
|
| Ettem. Most ő eszik, a gyomrom. |
| Most rendben vagyunk mindaketten |
| s egy kicsit rendben a világ. |
|
|
|