Csodálkozás

Ugye? csak csodálkozni jó! csak felejteni, hogy: vagy! Nehéz tested, elpárolog, kemény lelked megolvad. Valami átkapcsol. Hová? Mikor? Nem érzed: oly gyors! Fölitat a gondolatod, pedig már rá se gondolsz. Mint szünő fájdalom, egész életed visszaindúl, vissza, születésed elé, – csak juss túl, magadon túl! A többit már nem is tudod, úgy elaltat a béke, érzékeid s a túlvilág titkos szeretkezése.