Börtönök
| Mindig egy testbe zárva lenni? |
| Mindig csak én? Sohase más? |
| Hogy bírjátok ezt elviselni? |
|
| Más ember! Mért nem lehetek |
| ellenfele saját magamnak! |
| Lelkem, mi van odaki? Vannak |
| más napok, más rend, más egek! |
|
| Agyamban, bent, mint egy teremben, |
| száll a szó s visszajön megint; |
| és máskép, mint sorsom szerint, |
| még pusztulnom is lehetetlen: |
|
| vakon tesz-vesz, és a sötétben |
| egyszer majd elrontja magát. |
|
|
|