Tűzbe és fegyverbe
Megtérést kívánok magamnak és |
Óh, ha lohasztaná a szenvedés |
testemben a lobos életet! |
|
Ha ujrakezdeni lehetne! vagy a kínt, |
a sok tévedést kitörölni, mint |
|
ölelni, amit szétszakitottam, |
s becsukni, amit kinyitottam, |
a mérgeket és ellenmérgeket, |
|
éveimben táboroznak, pokoli |
s nem törődnek vele, hogy az örök |
hadjáratok s hitvány pörök |
|
szent örökség elmegy, a vetés |
felpörkölődik, a nép s a föld |
életünk tűzbe és fegyverbe hal. |
|
|
|