Menekűlni

Csak közelről ne! – Lelkem, máris mi maradt? Üldözd a tegnapi, holnapi sugarakat, különben örök panasz leszel, hogy véres zsebelés a világ egyik fele és a másik vértelen hiuság. Csak az igazat ne! – Egyenkint, az agyakban, talán még lehet; de ami belőle piacra lép, mind érdekképviselet. Mindennél jobb már a feledés s bölcsebb a jóakarat, ami itt vagy ott számunkra még véletlen akad. Csak semmi hit! – Az észnél mi nagyobb csoda? távolibb túlvilág? gyönyörűbb s félelmesebb babona? Csak semmi ész! – A hitnek minden hatalma szűkűljön össze, mint a világ, magadra. Csak hazudni! csak messziről! Csapd be magad, ahogy tudod! Szavaidat is értse úgy mindenki, ahogy neki jobb. Csak azt mondom, amit életem meséje mond; barátom, itt menekűlni kell: légy hát bolond! Akkor birod még. Menekűlj, mindegy, hová: álmodd magad a jövendő szárnya alá. A többi? Szerencse! Az árnyék már a szívedig ért. Légy hát bolond, de tudd, hogy miért.