Pária
| Lábam, ne mozdulj sehová, |
| fordul a föld még talpad alá. |
| Értünk hegy s tenger maga jön el |
| s boldog lesz, hogy bennünket emel. |
|
| Kezem, ne nyúlj most semmi után, |
| szivem, ne bolondúlj senki után, |
| király vagy, koldus a földeden, |
| de kész már benned a győzelem. |
|
| Vigyázz, pária, büszke légy, |
| tűrj, várj, te így is többre mégy, |
| te megcsinálod, mit más csak akar, |
| és fiatal vagy még, fiatal: |
|
| mindent, ami jó, ami szent, ami szép, |
| mit most csak a kisértő hoz eléd, |
| mindazt, ami még csak szánalom, |
| mindazt, ami kellene már nagyon: |
|
| mindazt neked őrzi a távol idő |
| s kincsekkel térdel eléd a jövő, |
| csak bírd a sorsot, a mai nyomort, |
| s lelked a vágyban el ne pazarold! |
|
|
|