Majd

Majd téged is elhagy a feleséged,
majd megcsal a barátod, szeretőd,
majd ágyba mégy te is éjfél előtt,
ha csontod, tüdőd, ideged elégett.
Utólér minden: szemed gyönge, de
agyad, fúró, mind mélyebbre jut el,
mindent elérsz és már semmi se kell,
semmit se érsz el s minden kellene.
Amikor megszülettél, valaki
elindult, ellenséged, s követi
tünt napjaid lábnyomát mindenütt;
soká nem láttad, észreveszed egyszer,
futsz, elfáradsz, vársz, gondolkozni kezdel
s már nem is bánod, amikor leüt.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]