Szigeten

Ki miért küzd és mit tanít
engem többé nem érdekel,
oly megkinzottan hagytam el
korom szemeit s füleit.
Túlkorán túlsok túlközel
jutott hozzám s megundorodtam.
Maradjon minden úgy, ahogy van,
szivem a jobbért nem perel.
Csöndes remete lett a harcos;
köztetek járok, de utamhoz
nem akárkinek utja hajlik.
Megjön az én időm is; addig
őrzöm egyetlen életem,
magamban, mint egy szigeten.
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]