Testünk titkaiból

Amivé ingovány anyagokból az élet   gyurta, barátaim, be kár, hogy olyan tisztátalan és csupasz, mint a férgek,   testünk, e rózsaszínü sár. Bizony megundorít nemcsak egy pillanatra,   bármilyen szép és komplikált, hisz a lét szennyeit szemérmetlen mutatja   s még szennyesebben a halált. Kagylót és bogarat páncél véd; csöndben épűl a kristály s anyagok örök cseréje nélkűl   érik fénnyé a föld alatt. De születik-e majd, barátaim, a testünk mocskos titkaiból, születhet-e mibennünk   egyetlen tiszta gondolat?