Láz

A fény kiszaladt a szeméből – Szem, boszorka szeme, ne bánts! Füvek lobogtak a hajában s a haja most zörgő bogáncs. Alszik. Megnőtt szakálla, körme. Hét napja alszik. Tán nem él. Különös szagú lett a bőre, s az arca ráncos denevér. Félek; nem merem betakarni és nem merek ránézni sem. Futok előle, s érzem: üldöz, szakállasan és körmösen.