Elvesztett vigasz

Tegnap megbántott valaki és ma sincs semmihez se kedvem. Be szép a reggel! Hallani a virágok szavát felettem. Fehérruhás cseresznyefák közt a részeg napfény csupa csók, s az eget szabdaló sok ág közt kötélhágcsóján ring a pók. Jaj, mért nem tudom most se, itt se felejteni a tegnapot s azt a gazembert, aki este oly gonoszul megkínozott! Könnyű volt élni, amikor még csak föld meg erdő érdekelt. Most, mintha rabszolgája volnék, a pénz s a város vasra vert. Hiába jövök ide ki, hogy nyomoruságom felejtsem: tegnap megbántott valaki és ma sincs semmihez se kedvem.