A következő pillanat

Magasban és húnyt szemmel járom a pillanat útját – köröttem vigyorgó vázak gyúlnak ki – jobbra-balra mély szakadékok, kétely és őrület húz-vonz zuhanni és a tragikus csöndbe időnkint belebőgnek a halál alaktalan barlangjai. Magasban és húnyt szemmel járom az ember útját s minden pillanatom előre érzi a következőt, az utolsót, amikor zuhanok s már lent heverek, rosszindulatú istenek összetört játékszere.