Hasztalan lázadás
Pillám alatt összetört ezer álom |
s – szeretlek? nem szeretlek? – nem tudom már. |
Túlságosan ragyogsz, eleven álom, |
s szerelmedet elbirni nem tudom már. |
|
Gyűlölködve kiáltom: – Idegen kéz, |
eressz! ne vezesd utam! megtagadlak! – |
Mégis te formálsz ujjá, idegen kéz, |
és csak nő az erőd, ha megtagadlak. |
|
Nem tudom, mi történt… Talán az Isten |
játszik velem s te vagy a fény szemében. |
Ha eldoblak, megjelenik az Isten |
s nehéz harag hömpölyög nap-szemében. |
|
|
|