Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének*Kedves Sándor! Örömmel értesültem arról, hogy a világszövetség legutóbbi közgyűlésén Téged választottak meg annak elnökévé. Úgy vélem, ez önmagában is jelentős fordulat a világszövetség történetében, gyökeres megújulásában. Kívánom, hogy munkád, munkátok szép eredményeket hozzon az új esztendőben. Leveledre pedig, amelyben a közgyűlés egyöntetű véleményét is tolmácsolva arra kérsz, hogy vállaljam el újra a világszövetség tiszteletbeli elnöki tisztségét, sajnálattal közlöm: nem tehetem. Legalábbis egyelőre nem. Indokom az, hogy a közgyűlés alkalmából megfogalmazott aggodalmaim teljesen beigazolódtak, mi több, az elhangzott viták intoleráns szellemiségét tekintve újabbakkal gyarapodtak. Remélem mégis, hogy a III. kongresszusig számos konfliktus elcsitul, ám ez rendkívüli erőfeszítést igénylő munka a világ minden táján, ahol magyarok élnek, s ahol ma még a világnézeti, politikai megosztottság „magyar betegsége” pusztít. Megértésedet remélve, kedves Sándor, biztosítani szeretnélek arról, hogy erőmhöz mérten elnöki munkádban, céljaimmal közös törekvéseitekben támogatásomra számíthattok. Baráti köszöntéssel –
Sütő András
Marosvásárhely, 1991. december 27. |