Önismeret – honismeret^*

Önismeret – honismeret, mondjuk, de lehetséges-e a két fogalomnak ilyetén való párosítása? Nemzeti aggodalmaktól mentes elmék vethetik máris a gunyoros sziporkát, hogy hiszen bölcseleti követelményével – ismerd meg tenmagadat! – Thálész mester nem a turisztikát óhajtotta fölvirágoztatni, hanem az individuum… s a többi. Siessünk hát megjegyezni, hogy Váradi Péter Pál és Gaál Anikó új, szöveges-képes krónikája kapcsán a nemzeti önismeret gondjáról van szó, a hon pedig apáink hazája, történelmi múltunk színtere; egy emlékbe költözött Magyarország, amelyet ismernünk kell Trianon áldozataiként is. Miért kell ismernünk? Azért, mert tiltják. Múltunkat tiltják, hamisítják. Megtanulhattuk hát: ahol a tiltás, ott az igazság, amelyet rabtartóink minden lehetséges módon meghamisítanak.

Hetven esztendő alatt az erdélyi-romániai magyarság emlékezetéből a történelmi önismeret maradványait is megpróbálták kiirtani. Akik nemzeti létünkre törnek, jól tudják: egy asszimilációra kiszemelt közösséget először nyelvéből és történelmi emlékezetéből kell kiforgatni. Aki nem tudja, honnan jön: oda vezetik, ahová akarják. A múltjától megfosztott ember jövőjét a merénylői alakítják.

A bölcseleti indíttatású követelmény mellett ezért említjük a történelmit is, múltunk megismerésének rendkívüli fontosságát. Ebben segít ez a kiadvány is. A szétvert Egésznek mai Részeiben újra meg kell találnunk önmagunkat, éltető hagyományainkat. Sorompós határok fölött és etnikai mivoltunkra törő viharok alatt ilyen könyvekkel is arra törekszünk, hogy egymástól elszakított testvérek közös múltban, kultúrában s a jövőnek együttes reményében találkozhassanak.

Szeretettel ajánlom e honismereti albumot minden magyar olvasó figyelmébe.