Fegyenclázadás^*

Ó, Szőcs Kálmán, botrányok embere! Már megint egy olyan képlet, ami nem purifikátoroknak való. Vagy éppenséggel nekik való? Azért ebbe már a versei is beleszólnak. Elmondják róla, hogy őt a fasizmus halálra szánta, a kommunizmus életre ítélte, a költő pedig, akit személyében a mindenkori poétateremtő Lehetetlen küldött közibénk, végletek ütközésében semmisült meg, miután a halállal űzött játékait egy napon a cinkos játszótárs elárulta; nem vállalván tovább a mors ludens szerepét, elfordult Kálmántól.

Végzetes mozzanat volt ez a dioszkurok testi-lelki barátságában. Kasztór nyakán megszorult a hurok. Életmentő asszonyi hűségével szegény Szőcs Mari már későn lépett be a házba. Kálmánnak, aki leadta már vészjeleit a szabadság haláláról, sikerült visszaszöknie a halál szabadságába.

Sorsának titkát még senki sem fejtette meg. Barátomnak mondhattam őt; részese voltam nyugalmas tűnődéseinek és ijesztő lelki viharainak, de róla szólván magam is csak sejtelmeket ismételgetek. Például, hogy megannyi fájdalmas ellentét ütközéseiből másként mint holtan, nem szabadulhatott.

Borzalmakban gazdag Krőzus-évek bőkezűleg jártak el vele, költőt megillető módon, egyetlen pokol helyett, amely mindannyiunknak kijár, változatos poklokat zúdítva rá, hogy mondandóit meg ne rontsa a harmónia gyászos unalma.

Apját kommunistaként vetették börtönbe, anyját zsidóként hurcolták Auschwitzba. A deportáló vadak mancsából kimentett gyermeket marosvásárhelyi magyarok rejtegették, olyanok, mint Bözödi György, kit azután, amikor Szőcs Kálmán apjának harcos társai kerültek hatalomra, antiszemitaként vettek üldözőbe. Az ifjú költő elsiratta anyját, megénekelte apjának messianisztikus hitét, reményeit, csalódásait, gyermeki vonzalommal szerette a kommunista rendszer ellenségévé nyilvánított Bözödi Györgyöt, majd amikor rádöbbent, hogy minden, ami kívül tombol, lélekfagyasztó viharként egész benső lényén süvölt keresztül, ő pedig költőként sem alkalmas a szerepjátszásra: elkövette egyszemélyes fegyenclázadását. Földi büntetését nem volt hajlandó már letölteni. Elképzelhető, hogy sorsának rendező pályaudvarán egy végső felismerés villámrándulásaként semmisültek meg az összes lehetséges párhuzamosok. Ha így volt, bizonyos, hogy az apokaliptikus kisiklások végzetes pillanatában gyermekkorának játék mozdonyai is egymásba szaladtak.

Ez az én sejtelmem.

Akinek Szőcs Kálmán válogatott versei mást sugalmaznak: olvasóként a ránk hagyott, torzóban maradt életművet fejleszti tovább.