Hogy is volt?

A rikkantás közismert: e gyerekből pap lesz, úr lesz, akárki meglássa! Fényesnek nem éppen, hanem inkább bumfordinak mondható paraszti kobakom fölött is ilyenszerű lehetett szülők és nevelők összekacsintása: ki, el vele, meg ne ragadjon itt a sárban. Tavasszal, ősszel szépen vasalt szöges gólyalábakon, önérzetnövesztő magasból dagasztottuk a mezőségi latyakot, a szülőföld szivályos húsát, amely járásunkat alakította, hozzáidomítván az észjárásunkat is. Úgy nevelve tehát, hogy okosan haladjunk, lehetőleg hasra nem vágódva. Nagyjából azon dőlhetett el a sorsom is, hogy elemi iskolai tanítóm a gólyalábaimra nézve így szólt:

– Ennek a gyereknek nem a lábát, hanem az eszét kellene meghosszabbítani.

Apám szíve vágya szerint rábólintott volna, ha a nyakán lovagló szegénység ezúttal is oldalba nem rúgja:

– Hosszabbítsuk, tiszteletes úr, de hol és miből?

A válasz úgy hangzott, akár a mesében:

– A nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, ösztöndíjból.

Az öröm és az ujjongás nemcsak körülöttem: bennem is azt jósolta, hogy elmegyek úrnak, szerencsés kiszakadottnak, boldog tudósnak, talán éppen papnak, gazdagnak, amilyen a mi híres papunk is volt félszáz holdnyi földdel, sok hasznos marhával.

Másutt megírtam már ennek az én első „nyugati utazásomnak” a történetét: hogyan indultunk, miként érkeztünk meg Nagyenyedre. Röppályámat mecénásaim úgy számították ki, hogy pontosan a kollégium boltozatos kapujába vágódtam be egy sánta pedellus szigorú tekintete elé. Azt mondotta ez a tekintet: ide nem úrnak, hanem szolgálni jöttünk, uram! Majd felirányított engem is az internátusi szobámba, ahol miután nevemet elrebegtem, megkaptam máris a beosztásomat. Ha jól emlékszem, a folyosó tisztaságát és csendjét bízták reám, majd azután, amikor a dér a fákat megütötte, előléptettek engem is tűzfelelősnek. Mintha tanáraim is ebből a tantárgyból vizsgáztak és vizsgáztattak volna szüntelen. Így ment ez, két karunkat aprófával megrakva tartottuk magunknak az internátusi meleget: így lettünk ott, és maradtunk azután mindahányan tűzfelelősök.