A tudásról

Ki tudni vágyod amit szép elődöd élete árán sajtolt ki magából gondold meg jobb ha életösztön gátol mely hívebben óv mint ahogy te őrzöd s ha egyszer pupillád örvénye ásít feléd szemedről lehullván a hályog a megalkuvás legyen a határod hogy elkúszhass a legvégső határig mert jaj annak kinek hajléka díszlet egyik percről másikra ugrik át jaj annak aki ismeri magát jaj annak aki tudja mit cselekszik a harapásba pusztul mielőtt pusztít akinek vámpírfoga nőtt