Hajdani jobbak éneke
Hová merülsz Különbség akit áhít |
és képzeleg a bűnre gyönge vétlen |
hová bújsz ha az átmeneti télben |
a csatatér levedli katonáit |
|
s a látott és a látó feledésbe |
együtt merül és eltűnnek a holmik |
s a véget ért folyamat összeomlik |
egyetlen pillanattá – ó mivégre |
|
hogy jönnek még egymás sarkára hágnak |
bőrrongyba burkolt arcuk oly fehér |
mind azt reméli egyszer általér |
|
és túlsó partot álmodik magának – |
hol vagy Különbség hajdani halálunk |
értelme hol vagy mert itt sem találunk |
|
|
|