Az imposztor

Komédia

1982

 

Major Tamásnak



Szereplők
BOGUSŁAWSKI
KAŻYŃSKI, direktor
színészek:
ROGOWSKI
KAMIŃSKA
KAMIŃSKI
SKIBIŃSKA
SKIBIŃSKI
HREHOROWICZÓWNA
PIĘKNOWSKA
RYBAK
NIEDZIELSKI
DAMSE
CHODŹKO, kritikus
GUBERNÁTOR
ÜGYELŐ
DÍSZLETEZŐ
KELLÉKES
SÚGÓNŐ

 

Történik Vilnában, az 1810-es évek második felében.

 

A Tartuffe-ből idézett részleteket Vas István fordította.

 

Első felvonás

 

Első jelenet

Az adott színház, valóságos színpada üresen. Hátul és oldalt a valódi falak, kifelé támasztva pár díszletelem mindenféle előadásokból. A színpad két szélén egy-egy proszcéniumpáholy, ütött-kopottak, de valamilyen stukkódísz van rajtuk. Az előadás nyitott színpaddal indul.

Rövid ideig csend, a színpad üres, majd hátul megjelenik Bogusławski. Lassan előbbre jön. Útiköpeny van rajta, a kezében utazótáska, valahol a szín közepén leteszi, körülnéz. Előrejön, a nézőteret szemléli, mintha üres lenne. Megnézi magának a két páholyt. Felnéz a magasba. Esetleg a torkát köszörüli. Hátramegy a táskához, leguggol, kinyitja, valamit keres.

Jön Díszletező és Kellékes bal oldalról, elöl, nem veszik észre Bogusławskit. A Kellékes, ő a fiatalabb, valamit dudorász.

 

DÍSZLETEZŐ

Megverték, aztán kiengedték. Hajnalban. Egész nap nem kapott enni. Aztán kilökték.

KELLÉKES

Vodkát se adtak neki?

DÍSZLETEZŐ

Vodkát se. A fejét csóválja. Hajnalban kirúgták, és még vodkát se adtak neki. De minden pénzét elszedték.

KELLÉKES

A pénzt, azt elveszik. Szerintem ezért csinálják. Nincs is mindig elfogatási parancsuk. Kinézik maguknak, na, ennek van pénze, ezt lefogjuk egy napra. És lefogják.

DÍSZLETEZŐ

Nem szeretem, hogy vernek. Üveget vesz elő, meghúzza. Kellékes is meghúzza. Engem ne verjenek, az istenit!

KELLÉKES

Pár pofon az egész. A rend kedvéért. A lényeg: ne pofázz vissza, akkor pár pofonnal megúszod.

DÍSZLETEZŐ

Komolyan mondom, jobb lenne, ha túlesnék rajta. Minden áldott nap várom: na, most jönnek értem. És nem jönnek.

KELLÉKES

Örülj neki. Azt hiszed, ha már egyszer bevittek, többé nem visznek? Haha, ilyen nincs! Engem már háromszor vittek. Ezeknek mindegy, ezek csak úgy, találomra.

DÍSZLETEZŐ

Azért a feljelentés számít.

KELLÉKES

Persze hogy számít! De ki jelentene föl engem? Engem!

Vállat von, meghúzza az üveget.

 

Bogusławski felveszi a táskát, köhint, előbbre jön. Díszletező és Kellékes megdermed.

 

BOGUSŁAWSKI

Alázatos tiszteletem az uraknak.

 

Díszletező és Kellékes nézi, morognak valamit.

 

Szabad érdeklődnöm: ez itt a vilnai színház?

 

Kellékes felnevet.

 

DÍSZLETEZŐ

Mért, mit gondol, bátyuska, mi ez? A nagy szibériai tajga?

BOGUSŁAWSKI

Torkát köszörüli. Én csak úgy benéztem. Gondoltam, ha ez a vilnai lengyel színház, megnézem magamnak.

KELLÉKES

Hát csak nézze meg jól. Pár év múlva összedől. Lesz nagy csattanás, lesz nagy puffanás.

DÍSZLETEZŐ

Méregeti Bogusławskit. Ha arra számít az úr, hogy kap valami munkát, akkor kár is fáradnia. Csődbe ment a színház, uram. Mi is csak úgy vagyunk itt, régi rossz szokásból. Nekünk már nincsen hova mennünk. De ha az úrnak van valami mestersége, próbálkozzék máshol.

BOGUSŁAWSKI

Leteszi a táskát. Holnap továbbutazom. Adnak valamit ma este? Megnézném.

DÍSZLETEZŐ

Körbemutat. Látja ezt a sürgés-forgást? Mindig ez van premier előtt.

KELLÉKES

Nevet. Nemigen lesz előadás ma este. Nem jött meg a művész.

DÍSZLETEZŐ

Az úr lengyel. Tudja, ki jött volna? Maga Bogusławski! Kis szünet. De nem jött meg.

KELLÉKES

Én se jönnék az ő helyében. Egy Bogusławski nem való ide.

DÍSZLETEZŐ

Tudja, ki az a Bogusławski, uram?

BOGUSŁAWSKI

Valami rémlik…

DÍSZLETEZŐ

A legnagyobb lengyel színész, uram! A mi Molière-ünk és Kotzebue-nk és Talmánk egy személyben!

BOGUSŁAWSKI

Igen, persze…

KELLÉKES

Varsóban játszik. Varsóban, uram! Oda menjen, ha színházat akar látni. Ott évek óta dúl a háború Bogusławski körül, ezzel vannak tele a lapok.

DÍSZLETEZŐ

Igen, mert ki akarják készíteni. De ő nem hagyja magát! Mert ő nagy színész, uram! Ilyen máshol nincsen, sehol a világon, csak Varsóban.

BOGUSŁAWSKI

És idejön Vilnába? Játszani?

DÍSZLETEZŐ

A direktor szerette volna. Meg is hirdette, hogy fellép nálunk Bogusławski. A Mester.

KELLÉKES

Mert az ő nevére mindenki bejön. Akkora híre van.

DÍSZLETEZŐ

Én rögtön mondtam: mért pont ide jönne a Mester? Amikor mehet ő Párizsba, Bécsbe, Pétervárra! Alig győzi visszautasítani az ajánlatokat. De ő nem megy, ő lengyel színész, neki Varsóban a helye. Bizalmasan. Tudja, mit csináltak vele, amikor a cár megverte Napóleont? Elvették a színházát. Azt hitték, ezzel kész, vége. De nem ismerték azok Bogusławskit.

BOGUSŁAWSKI

És nem jön ide?

KELLÉKES

Két napja itt kéne lennie, ma este lenne az előadás.

BOGUSŁAWSKI

Ma este?!

KELLÉKES

Ma este.

BOGUSŁAWSKI

És micsoda?

KELLÉKES

A Tartuffe.

BOGUSŁAWSKI

A Tartuffe?!

DÍSZLETEZŐ

Valami angol darab. Vagy német.

KELLÉKES

Azt is ő fordította.

BOGUSŁAWSKI

Igen?

KELLÉKES

Minden jó darabot ő fordított. És írt, mindenfélét. Operát. Mindent.

DÍSZLETEZŐ

Úgy volt, hogy a saját operájában lép fel, de nem engedték.

BOGUSŁAWSKI

Nem engedték?

KELLÉKES

Illetve mi ezt nem tudhatjuk.

BOGUSŁAWSKI

Talán ezért nem jön. Biztosan megírták neki.

DÍSZLETEZŐ

A direktor megírta neki. Ez biztos. Ezt mondták. De nem kapott választ.

KELLÉKES

Megsértődött. Egy Bogusławskival ezt nem lehet. Neki még van önérzete, uram. Neki még van.

BOGUSŁAWSKI

Ez a darab, ez a…

KELLÉKES

Tartuffe.

BOGUSŁAWSKI

Az. Meg van hirdetve mára?

KELLÉKES

Meg hát. Este idejön a sok nép, és semmi. Pedig annyi jegyet eladtak, többet, mint ahányan beférnek!

BOGUSŁAWSKI

És nem lesz előadás?

KELLÉKES

Nem lesz.

DÍSZLETEZŐ

Szerintem lesz, megtanulták a szöveget, már egy hete magolják. Akkor derült ki, hogy ez lesz. Szerintem a direktor fog beugrani. Mert a direktor is színész. Csak hát nem olyan. Nem akkora. Amúgy nem rossz ember. Nem azért. De nem tud akkora lenni. Úgyhogy lesz valami előadás, nehogy visszakérjék a pénzt.

KELLÉKES

Így is vissza fogják követelni.

DÍSZLETEZŐ

Botrány persze lesz, nem mondom. Iszik. A direktor két napja iszik bánatában. Mert két napja nem jön Bogusławski.

KELLÉKES

Ez nekünk is nagy csapás. Ha jönne, megkapnánk a múlt havi pénzünket.

DÍSZLETEZŐ

Ha az egészet nem is…

KELLÉKES

De valamennyit. És láthatnánk!

DÍSZLETEZŐ

A Mestert! Iszik, kínálja Bogusławskit, az meghúzza. De hát nekünk ez nem jár. Ez itt, uram, a sötét provincia. Itt már sose lesznek csodák.

 

Második jelenet

Hátul feltűnik Każyński.

 

KAŻYŃSKI

Kiabál. Tíz óra múlt! Wróbel! Wróbel! Üvölt. Tíz óra elmúlt! A rohadt mindenit ennek az egésznek! Kirohan.

DÍSZLETEZŐ

A direktor.

KELLÉKES

Ideges.

 

Jön Ügyelő, álmos, hóna alatt példány.

 

ÜGYELŐ

Minek ordibál? Most minek ordibál? Úgyse lesz előadás, akkor minek?

KELLÉKES

Tiszteletem, Wróbel úr.

ÜGYELŐ

De minek ordibál? Ordít. Próbához! Hölgyek és urak, próba! Első felvonás végig, összes szereplő!

 

Feltűnnek a színészek: Rogowski, Kamińska, Kamiński, Pięknowska, Rybak, Niedzielski, Damse, Skibińska, Skibiński, Súgónő. A színészek láthatólag szerény fizetésből élnek, a nők vedlett próbaruhában, valamennyien gyűröttek, álmosak.

 

ÜGYELŐ

Ordít. Próbához! Összes szereplő!

ROGOWSKI

Jól van, na!

ÜGYELŐ

Kellékeshez. Hol a fenébe van a súgóasztal?

 

Kellékes kifelé indul.

 

ÜGYELŐ

Hol az isten haragjába van a súgóasztal?!

 

Kellékes eltűnik, Díszletező utánaballag.

 

SKIBIŃSKI

Egészen be van dagadva a torkom. A huzattól. Krákog. Be van dagadva.

 

Színészek kedvetlenül ácsorognak, Damse leül a földre, Rybak átlép a jobb páholyba, leül. Kellékes asztalkát hoz, Díszletező két széket, leteszik elöl, a jobb páholy elé. Jön Hrehorowiczówna.

 

HREHOROWICZÓWNA

Lesz próba, gyerekek?

ROGOWSKI

Csókolom.

 

A többiek is mormogva köszöntik. Súgónő leül, az asztalra leteszi a példányát.

 

SÚGÓNŐ

Adjatok már egy lámpát!

 

Kellékes kiballag.

 

KAMIŃSKI

Reggel húztam… mondtam a direktornak, elfogadta…

Súgónőhöz megy, lapozza a példányt.

 

Kellékes petróleumlámpát hoz, leteszi az asztalra, csavargatja a kanócot. Súgónő a táskájából tintatartót és tollat vesz elő.

 

SÚGÓNŐ

Biztos, hogy belement?

KAMIŃSKI

Biztos. Ez itt kimarad, idáig…

SÚGÓNŐ

Ludwika! Változik a végszavad…

 

Pięknowska odamegy, belenéz a példányba. Jön Każyński.

 

KAŻYŃSKI

Emelt hangon. Ez így nem megy. Ez így nem fog menni, kérem! Ordít. Tűrhetetlen! – Wróbel!

ÜGYELŐ

Előjön a takarásból. Tessék.

KAŻYŃSKI

Tíz óra réges-rég elmúlt!

ÜGYELŐ

El.

KAŻYŃSKI

Miért nem folyik a próba? Miért nem?!

ÜGYELŐ

Gondoltam, megvárjuk, amíg a direktor úr kijön a szobájából…

KAŻYŃSKI

Maga ne gondoljon semmit! Maga nem ezért kapja a fizetését! Nélkülem is lehet próbálni!

ÜGYELŐ

Gondoltam, amíg a direktor úrnál bent vannak az urak…

KAŻYŃSKI

Maga ne gondoljon semmit Körülnéz. Mindenki megvan?

ÜGYELŐ

Gondolom, meg…

KAŻYŃSKI

Miért nem kezdjük? Ember, mit áll itt? Kezdjük!

 

Hrehorowiczówna, Kamińska, Pięknowska, Skibińska, Kamiński és Skibiński a szín jobb szélére megy, a többi oldalt leül a földre. Ügyelő kimegy, kintről szól.

 

ÜGYELŐ

Függöny felment…

 

Hrehorowiczówna nagy léptekkel középre lohol, Kamińska Pięknowska, Skibińska, Kamiński és Skibiński utána.

 

KAMIŃSKA

Anyám!

HREHOROWICZÓWNA

    Kedves menyem, ne vedd zokon, de kérlek,
    Merőben helytelen egész viselkedésed…

KAŻYŃSKI

Maga kicsoda?

 

A színészek leállnak.

 

KAŻYŃSKI

Maga kicsoda?

BOGUSŁAWSKI

Alázatos tiszteletem.

KAŻYŃSKI

Maga kicsoda? Mit keres itt? Azonnal takarodjék! Ordít. Kifelé! Elegem van magukból!

 

Ügyelő kijön a takarásból.

 

BOGUSŁAWSKI

Kérem, direktor úr…

KAŻYŃSKI

Elegem van! Elővesz egy kéziratköteget, hadonászik vele. Ezt adjuk ma este, érti? Az összes pecsét rajta van! Ma reggel is kaptam kettőt! Nézze meg! A Tartuffe, látja?

BOGUSŁAWSKI

Itt valami félreértés forog fenn, direktor úr. Én nem erre szerződtem.

 

Kis csönd, Każyński nem érti.

 

BOGUSŁAWSKI

Én a saját operámra szerződtem, direktor úr.

 

Bámulják Bogusławskit, aki a helyzetet kiélvezvén meghajol.

 

HREHOROWICZÓWNA

Bogusławski!… A Mester!

BOGUSŁAWSKI

Ha nem csalódom, Hrehorowiczówna művésznőhöz van szerencsém. Sokat hallottam magáról. Örülök, hogy személyesen is megismerhetem.

 

Hrehorowiczówna odamegy, Bogusławski kezet csókol neki.

 

HREHOROWICZÓWNA

Bogusławski!… Milyen öreg!

BOGUSŁAWSKI

Maga se lett fiatalabb, amióta nem láttam. Rekedten nevet.

KAMIŃSKA

Jézusmária! A Mester!

KAŻYŃSKI

Pillanat, kérem… Ön… hogy úgy mondjam…

 

Bogusławski előveszi a zsebéből az útlevelét, Każyński átveszi, belepillant, visszaadja. Csönd.

 

BOGUSŁAWSKI

De hát mit álldogálunk ilyen feszélyezetten, gyerekek? Próbáljatok nyugodtan. Ha már itt vagyok, végignézem.

KAŻYŃSKI

Hogyhogy végignézi? Ma este játszani fog! A Tartuffe-öt!

BOGUSŁAWSKI

Nem hinném. Elővesz egy levelet. Itt az áll, hogy az operámban lépek fel, holnapután.

KAŻYŃSKI

De én megírtam! Istenem! Megírtam! Csak maga… A Mester nem válaszolt!

BOGUSŁAWSKI

Ez az utolsó levél, amit kaptam.

KAŻYŃSKI

A posta! Az isten verje meg őket! Direkt nem zártam le a borítékot! – Mester, ki van plakátozva… itt lesz a gubernátor! Minden széken ketten fognak ülni! Könyörgök, Mester!

 

Bogusławski hallgat.

 

HREHOROWICZÓWNA

Mester, vállalja el, kérem.

ROGOWSKI, KAMIŃSKA, SKIBIŃSKA

Vállalja el! Kérjük!

BOGUSŁAWSKI

Ma este?

KAŻYŃSKI

Nem lehet elhalasztani! Maga a gubernátor!… Én játszottam volna, de ha itt a Mester!…

BOGUSŁAWSKI

Nem fog menni.

KAŻYŃSKI

A Mester mindenre képes! Tudjuk!

BOGUSŁAWSKI

Nem megy. Nincs rá szerződésem.

KAŻYŃSKI

Wróbel!

ÜGYELŐ

Itt vagyok.

KAŻYŃSKI

Felrohan, és írat egy szerződést!

 

Ügyelő kifelé indul.

 

BOGUSŁAWSKI

Wróbel? Várjon.

 

Ügyelő megáll.

 

BOGUSŁAWSKI

Előveszi a szerződést. Ebben a szerződésben az áll, hogy kapok a két fellépésért…

KAŻYŃSKI

De nem érvényes! Nem engedték! A Mester játszhat, de az operája be van tiltva! Én azzal érveltem; hogy a Mester operája a kibékülést szorgalmazza… már a Kosciuszko-felkelés előtt azt szorgalmazta! De itt nem lehet!… Mert a lengyel–orosz viszonyról szól… Azzal is érveltem, hogy az ön operáját mindenki látta Varsóban… a nagyherceg… a cár… és tapsoltak… De itt nem lehet azt, amit Varsóban igen… Itt mindent erősebben cenzúráznak. Nem én tehetek róla.

BOGUSŁAWSKI

A két fellépésért kapok összesen kétezer zlotyt. Mármost a Tartuffe, ezek szerint, csak ma este megy.

KAŻYŃSKI

Igen.

BOGUSŁAWSKI

A szöveget se tudom. Ez, direktor úr, beugrásnak számít. Hát mondja meg, érdemes ezt vállalnom?

 

Csönd.

 

Én a kétezer zlotys ajánlatra is azt válaszoltam, hogy kevés.

KAŻYŃSKI

Nem kaptam meg. Esküszöm!

BOGUSŁAWSKI

Wróbel fiam, ne fáradjon. – Direktor úr, próbáljanak nyugodtan, s ha megengedi, én nézném.

KAŻYŃSKI

Hogyhogy nem tudja a szöveget?

BOGUSŁAWSKI

Azt nem állítom, hogy Molière úr darabja ismeretlen a számomra. De soha nem játszhattam. Soha. Varsóban is cenzúráznak időnként.

KAŻYŃSKI

A szövegre csap. Ez a maga fordítása, Mester!

BOGUSŁAWSKI

Az enyém? Én fordítottam volna?

Valóban elképedve veszi kezébe a szöveget, belenéz.

HREHOROWICZÓWNA

Vagy negyedszázada loptam el a kéziratot Varsóban.

BUGULAWSKI

Maga?

HREHOROWICZÓWNA

Én. Amikor a Mestert akartam látni… Huszonnyolc éve… talán harminc…

BOGUSŁAWSKI

Tényleg én fordítottam?

 

Hrehorowiczówna bólint.

 

BOGUSŁAWSKI

Érdekes.

KAMIŃSKA

Nagyon szép szöveg.

BOGUSŁAWSKI

Visszaadja a kéziratot Każyńskinak. Mindegy. Sose játszottam. A bal páholyhoz megy, lábát átvetve belép, leül, a táskáját lerakja maga mellé.

KAŻYŃSKI

A páholy elé járul. Mester Ön nem is sejti, mit jelent ön a vilnai lengyelek számára… Soha nem kértek jegyet ennyien! Soha! Én itt a csőd szélén állok… Borzasztó nehéz egy ilyen színházban. Nehéz? Lehetetlen! Soha nem adhatok igazán jó darabot, nem engedi a cenzúra… Csak azért vagyunk még, mert lengyelül játszunk… Ön sokat jelent, Mester, rengeteget, mindent! A lengyelséget, amely cserbenhagyott minket. Ön nem sejtheti, milyen izgalommal vártuk… Odaátról a nagy Bogusławskit! A lengyel színház atyját!

BOGUSŁAWSKI

Nagyon megtisztelő.

KAMIŃSKA

A páholyhoz járul. Mester, én gyerekkorom óta arról álmodozom, hogy egyszer, egyetlenegyszer az életben önnel léphetek fel. Most itt van tőlem karnyújtásnyira! Közelebb lép. Játsszék velem, könyörgök! Én nagyon jó színésznő vagyok!

BOGUSŁAWSKI

Milyen bájos.

 

Kis csönd.

 

KAŻYŃSKI

Nem is tudom… A többiekhez. Kérleljétek! Bogusławskihoz. Nem lehet olyan nagy dolog az ön számára egy ilyen beugrás… Úgy hírlik, már bocsánat, hogy ön sose tudja a szövegét… úgyis a súgó után tetszik játszani…

BOGUSŁAWSKI

Vidoran. Így hírlik?

KAMIŃSKA

Mondhat a Mester Molière helyett akármit, mi majd áthidaljuk… Csak legyen ott közöttünk!

KAŻYŃSKI

Akármit nem tehet! Legalább fél tucat illető ül majd a nézőtéren; példánnyal a kezükben! Nem lehet mást mondani! A szövegre csap. Ez van jóváhagyva! Bogusławskihoz. Egy-két helyen át kellett írnunk… a vallást nem szabad bántani… a „vallás” szó sem hangozhat el… Egyébként maradt az egész szöveg! Ha bele tetszene pillantani… Nyújtja a szöveget.

RYBAK

Kéreti magát, felveri a saját árát. Játssza inkább a direktor úr.

KAŻYŃSKI

Rybak! Maga fogja be a száját! Kirúgom, hallja?

RYBAK

Mit könyörögnek térden állva? Ha maga az atyaúristen lenne is!… Ez megalázó!

BOGUSŁAWSKI

Vidáman. Igazat beszél a fiatalúr. Ültében meghajol Rybak felé. Én tényleg csak több pénzt akarok. Każyńskihoz. Ha már ennyit zötyögtem a postakocsin, egye fene, háromezerért megcsinálom.

KAŻYŃSKI

Háromezer! Uramisten! Tudja, mennyit kap nálunk egy vezető színész havonta? Nyolcszázat, uram, nyolcat!

ROGOWSKI

Ennyit nem kap nálunk egy vezető színész. A többiek kevesebbet nem kapnak.

BOGUSŁAWSKI

Én erről nem tehetek, fiam. – Ne hívtatok volna vendégművészt. A művészetet meg kell fizetni. Én ugyanis ebből élek.

SKIBIŃSKA

Nem szép a Mestertől, hogy zsarolni tetszik.

BOGUSŁAWSKI

Széttárja a karjait. Tehetek mást, asszonyom? Én magukat sose láttam. Lehet, hogy tehetségtelen az egész banda, én pedig magukkal együtt megbukom. Akkor legalább fizessenek! Każyńskihoz. Mennyi a bevétel, fiam?

KAŻYŃSKI

El vagyok adósodva, Mester! Hallhatta: kénytelen vagyok visszatartani a gázsijukat!

BOGUSŁAWSKI

A ma esti bevétel mennyi?

KAŻYŃSKI

Ezt így hirtelen nem tudom.

BOGUSŁAWSKI

Tudod, fiam, hogyne tudnád. Végignéz a nézőtéren. Nem olyan kicsi ez a színház. Ha minden széken ketten ülnek – te mondtad, fiam! –, az, kérlek… Hangtalanul mozog a szája, fejszámol.

KAŻYŃSKI

Megadom a kétezret.

BOGUSŁAWSKI

Tovább számol magában.

HREHOROWICZÓWNA

Add meg neki, fiam! Mit számít az a pár rongyos bankó? Úgyis csődbe mentünk!

KAŻYŃSKI

Wróbel! Írasson szerződést háromezerről.

 

Ügyelő kifelé indul.

 

BOGULAWSKI

Na! Feláll, fogja a táskáját, kilép a páholyból, kifelé indul.

KAŻYŃSKI

Hova megy?!

BOGUSŁAWSKI

Csak van itt valami fogadó, nem? Szeretnék lepakolni, tisztálkodni… Két napja utazom.

KAŻYŃSKI

És a próba?!

BOGUSŁAWSKI

Ja. Nyújtja a kezét. A szöveget. Ti kezdjétek el a próbát nyugodtan, én úgyis csak a harmadik felvonásban jövök.

 

Każyński átadja a szöveget, Bogusławski elveszi, kimegy. Ügyelő utána. Kis csönd.
 

Harmadik jelenet

PIĘKNOWSKA

Ez a rozoga vénember – ez a nagy Bogusławski?

ROGOWSKI

Nem is olyan magas.

KAMIŃSKI

Még jó, hogy nem hagyták énekelni. Ennek semmi hangja sincs. Ez hörög.

KAŻYŃSKI

Rogowskihoz. Valamelyik nadrágod jó lesz rá… Paróka van… Csak a kabátodat kell bevenni.

ROGOWSKI

És én miben játszom?!

KAŻYŃSKI

Amiben a Kotzebue-t.

ROGOWSKI

Uramisten! Az nem megy Molière-hez! Hogy nézek majd ki! Egy lila kabátban!…

KAŻYŃSKI

Nagyon megnyerő leszel. Súgónőhöz. Húzza alá végig Tartuffe szövegét. Végig fogja neki súgni, érti? Minden szót.

 

Súgónő sóhajt.

 

KAŻYŃSKI

Kezdjük! Tapsol. Wróbel!

RYBAK

Felment a szerződésért.

KAŻYŃSKI

Kezdjük már!

KAMIŃSKA

Hozzálép, vállára teszi a kezét. Most, hogy minden jóra fordult, nyugodtan elmehetünk a kocsmába. Visszajövünk egy óra múlva, és elkezdjük vele a harmadik felvonástól. Próbálunk egy hete, a könyökünkön jön ki. Na! Gyere! Igyunk egyet a nagy riadalomra.

SKIBIŃSKA

Kitűnő ötlet.

NIEDZIELSKI

Talán az én kabátom is jó rá. A fehér.

 

Każyński ránéz, legyint, kifelé indul. A színészek kimennek, Díszletező, Kellékes, Súgónő marad ott.

 

KELLÉKES

Ez egy madárijesztő.

SÚGÓNŐ

Micsoda kappanhangja van! Lehet, hogy mindig ez volt neki?

DÍSZLETEZŐ

Lehet, hogy ez nem is a nagy Bogusławski. Az nem ilyen. A fejét csóválja. Nekünk egy másikat küldtek. Ez nem az igazi.

 

Kimennek.
 

Negyedik jelenet

A színpad üres. Jön Bogusławski köpeny nélkül, kezében a példány. Leül a súgónő székére. Ül, fáradt. A lábát masszírozza. Krákog. Állát kezébe hajtva ül, aztán sóhajt, kézbe veszi a példányt, fellapozza az első jelenetét. Hangosan olvassa.

 

BOGUSŁAWSKI

    Ó, bárcsak, asszonyom, megőrizné az ég
    Az ön lelkének és testének erejét
    S áldja meg életét úgy, ahogyan kívánja
    Isten híveinek alázatos paránya…

Felnéz, megpróbálja kívülről.

    Ó, bárcsak, asszonyom, őrizze meg az ég…

Belenéz a példányba.

    …megőrizné az ég…

Felnéz.

    Ó, bárcsak, asszonyom, megőrizné az ég…

Nem tudja folytatni, belenéz a példányba, olvassa hangtalanul, felnéz.

    Ó, bárcsak, asszonyom, megőrizné az ég
    Az ön lelkének és testének erejét…

Belenéz a példányba, majd felnéz.

    S áldja meg életét…

Belenéz.

    S áldja meg életét úgy, ahogyan kívánja Isten… paránya.

Belenéz.

    Isten híveinek alázatos paránya.
    S áldja meg életét úgy, ahogyan kívánja
    Isten… híveinek alázatos paránya.

Sóhajt, belenéz, felnéz.

    Ó, bárcsak, asszonyom…

Megáll, nem néz bele.

    Ó, bárcsak, asszonyom… megőrizné az ég
    Az ön lelkének és testének erejét…

Nem tudja folytatni, földhöz vágja a példányt. Ül, sóhajt, letérdel, kezdi összeszedegetni a széthullt lapokat. Megáll, térden mondja.

    Ó, bárcsak, asszonyom, megáldaná az ég
    Az ön lelkének és testének erejét
    S megáldaná…
    S áldja meg…

Káromkodva.

    Isten paránya!

Szedegeti össze a lapokat, oldalszám szerint kezdi összeállítani őket.

 

Ötödik jelenet

Jön Rybak. Megáll hátul, szembefordul egy falnak támasztott díszletelemmel, haját fésüli kezével, mintha tükörbe nézne, egyszerre teátrálisan hátrahőköl, és artikulátlanul felüvölt. Bogusławski megdermed, odakapja a fejét. Rybak háttal a rivalda felé botladozik, kezét a szeme elé emelve üvölt, majd hirtelen csönd.

 

BOGUSŁAWSKI

Mi baja?!

RYBAK

Megfordul, észreveszi a földön Bogusławskit. Pardon. Elvesztett valamit?

BOGUSŁAWSKI

Csak a példány. Kiesett a kezemből.

 

Rybak odamegy, letérdel, segít a kéziratlapok elrendezésében. Bogusławski nézi.

 

BOGUSŁAWSKI

Elárulná, miért ordított annyira?

RYBAK

Hogy én? Felnevet. A másik énem.

 

Bogusławski kicsit csodálkozik.

 

RYBAK

Van egy darabom… nincs megírva, ötlet.

BOGUSŁAWSKI

Abban ordibálnak így?

RYBAK

Igen.

 

Szedegetik a lapokat.

 

BOGUSŁAWSKI

Figyelemre méltó darab lesz, ha megírja. Nekem a szívem is megállt egy pillanatra.

RYBAK

Elégedetten nevet. Ez a célja. Feltérdel. Ugyanis minden tükör. Körös-körül csupa tükör. Ez a díszlet… Nincs más, csak tükrök. Nincs külső világ, csak az emberi. Tud követni?

BOGUSŁAWSKI

Eddig még sikerült.

RYBAK

Mindenki tükröződik. Egy darabig. De aztán (Elcsuklik a hangja, felugrik.), aztán egyszerre az egyik tükörből kilép az egyik főszereplő tükörképe… ugyanolyan arc, ugyanaz a jelmez – és elkezd élni. És a többi tükörkép is, mind… És azt élik, amit az eredeti alak gondol… a lelke mélyén… Mindenkiből kettő van… Érti?

BOGUSŁAWSKI

Értem.

RYBAK

Egy jó és egy gonosz.

BOGUSŁAWSKI

Értem.

RYBAK

És senki se tudja, melyik tükörképpel hogyan kell… mit lehet neki mondani… irtózatos kavarodás, mert mindenkiből kettő van… és ők is tükröződnek a tükrökben…

 

Rybak legyint, visszatérdel.

 

BOGUSŁAWSKI

Érdekes. Mért nem írja meg?

RYBAK

Ezt? Maga előadná Varsóban?

BOGUSŁAWSKI

Már nem az enyém a színház. Én már csak színész vagyok, nem pedig direktor.

RYBAK

Na látja, „Mester”

 

Szedegetik össze a lapokat.

 

BOGUSŁAWSKI

Maga színész?

RYBAK

Hát, olyasmi. A játék maga nemigen érdekel… nem szeretek föllépni. Én inkább az egészet szeretem… elgondolni, a darab alapján. Ami aztán lesz, ahogyan itt eljátsszák, az borzasztó. Vagy írni… nem tudom. Nekem valahogy megjelenik az írott szó, képekben. Jó ez valamire, Mester?

BOGUSŁAWSKI

Előfordulhat.

RYBAK

Mondja, ön tényleg jó színész – volt?

BOGUSŁAWSKI

Állítólag.

 

Feltápászkodik, a példányt az asztalra teszi.

 

BOGUSŁAWSKI

Maga mit játszik a Tartuffe-ben?

RYBAK

Felnevet. A rendőrbiztost, a végén. Aki hozza a deus ex machinát. A király kegyét.

BOGUSŁAWSKI

Aha.

RYBAK

Gyűlölöm ezt a szerepet! Gyűlölöm! Każyński azt mondja – Każyński a direktorunk –, azt mondja: „legyél kackiás és daliás” Jó instrukció, mi?

BOGUSŁAWSKI

Egészen pontos.

 

Rybak feláll. Jön Niedzielski, a kezében fehér kabát.

 

RYBAK

Hát, sok sikert Mester.

 

Rybak kimegy, Bogusławski tűnődve néz utána.
 

Hatodik jelenet

NIEDZIELSKI

Mester, a kabátom talán illik önre.

BOGUSŁAWSKI

Köszönöm.

NIEDZIELSKI

Felpróbálná?

 

Bogusławski belebújik a kabátba, lötyög rajta. Niedzielski a zsebéből szabókrétát és gombostűket vesz elő, a gombostűket a szájába veszi, letérdel, a kabátot tapogatja.

 

BOGUSŁAWSKI

Milyen fiú ez?

NIEDZIELSKI

Rybak? Habókos. Nem szereti a színészeket. Van valami felsőbb szempontja. Fiatal.

BOGUSŁAWSKI

Te vagy itt a szabó?

NIEDZIELSKI

Színművész vagyok. De voltam szabó is. Itt egyáltalán nincs jelmeztár, csak a saját ruháink.

 

Tűzdeli a kabátot.

 

BOGUSŁAWSKI

Nem kár ezért a szép kabátért?

NIEDZIELSKI

Majd lefogyok. Szabók sincsenek. Elmentek. Van összesen egy díszletezőnk. Festő egy se, mi magunk festjük a díszleteket. Szíveskedjék megfordulni.

 

Bogusławski megfordul.

 

BOGUSŁAWSKI

Meg tudtok élni?

NIEDZIELSKI

Megélniiiii? Azt nem. Feláll. Szíveskedjék levetni, beveszem.

 

Bogusławski leveti a kabátot, átadja.

 

BOGUSŁAWSKI

Köszönöm.

NIEDZIELSKI

Kérem. Felhívom szíves figyelmét az ügyelőnkre. Besúgó. Egyébiránt erélyes és pontos ügyelő, rendkívül hasznos, mondhatni, nélkülözhetetlen tagja társulatunknak.

Meghajol kimegy.

 

Hetedik jelenet

Bogusławski leül, fellapozza a példányt, olvassa, mozog a szája. Jön Kamińska.

 

KAMIŃSKA

A többiek?

BOGUSŁAWSKI

Páran már jöttek, elmentek.

 

Kamińska közelebb megy, megáll, nézi Bogusławskit.

 

BOGUSŁAWSKI

Maga nagyon csinos.

KAMIŃSKA

Én vagyok Kamińska, a vilnai csillag.

 

Kis csönd.

 

Vigyen el innét! Vigyen föl Varsóba!

BOGUSŁAWSKI

Ha még enyém lenne a színház…

KAMIŃSKA

Kár, hogy ön ennyire vén. Ön engem már nem fog elvinni innét.

 

Csönd, Kamińska leül a másik székre.

 

Ez itt maga a nyomorúság. Félre ne értsen, engem itt irigyelnek, és joggal. Férjem van, színész, szeretőm van, a direktor, aki minden főszerepet rám oszt… kegyeimért cári tisztek versengenek… a gubernátor bálján is megjelenhetek… egyedül én nem szűkölködöm itt, már vettünk két házat a férjemmel, kiadhatjuk, életünk végéig elélünk… Nem tud elvinni innét?!

BOGUSŁAWSKI

Nincsen színházam.

KAMIŃSKA

Ez olyan nyomorúság!… Látja, önhöz is csak azért vagyok őszinte, mert hátha belém szeret egy vénember utolsó fellángolásával, és elvisz innét. Hát nem maga a nyomorúság? Egy rozzant aggastyánt akarok elbolondítani, én, a viruló ifjúság!

BOGUSŁAWSKI

Maga elég rafinált, leányom. De én szeretem az ilyet.

 

Kamińska feláll, Bogusławskihoz megy.

 

KAMIŃSKA

Tudja, mi a legszörnyűbb? Hogy itt nem kell jól játszani. És mert nem kell, nem is lehet. Itt még olyan szépnek se kell lenni, mint én vagyok. Itt elég, ha a színpadon lengyelül beszélünk, és a közönség máris könnyben úszik és véresre veri a tenyerét! Itt nem kell a jó színész, Mester! Ez iszonyú! Ez!

 

Kis csönd.

 

BOGUSŁAWSKI

Én azért jöttem ide, mert Varsóban féléves lakbérhátralékom van. Most majd kifizetek négy hónapot. Én már nem vagyok a nagy Bogusławski. Én egy árny vagyok, egy kísértet, aki csak azt nézi, honnan rabolhat pénzt a maradék tolvajösztönével. Ahol engem sose láttak, vagy nagyon régen, ott még megfizetnek. Ott is csak egyszer. Amíg rá nem jönnek, mi vagyok.

 

Kis csönd.

 

KAMIŃSKA

Tudja, amikor meghallottam, hogy ön idejön… én hetekig boldog voltam! Megint tudtam reménykedni!

BOGUSŁAWSKI

Legalább volt néhány boldog hete. Nem?

KAMIŃSKA

Hát persze. – Köszönöm.

 

Kamińska gyorsan kimegy. Bogusławski utánanéz. Felveszi a példányt, lapozza. Jön Damse óvatosan, szerényen, Bogusławskihoz megy, megáll.
 

Nyolcadik jelenet

DAMSE

Damse vagyok, Mester, színész.

BOGUSŁAWSKI

Bogusławski.

DAMSE

Tudom, tudom! Mielőtt a többiek rájöttek volna, én már éreztem! Nagy tisztelője vagyok a Mester művészetének.

BOGUSŁAWSKI

Ühüm.

DAMSE

Sose láthattam játszani, de otthon őrzöm a kritikákat… néhány metszetem is van a Mesterről. Persze a többiek nyilván ugyanezt állítják, ugye? Már jöttek udvarolni, persze! De nekik egyetlen metszetük sincs! Csak úgy mondják!

 

Bogusławski a szerepét lapozza.

 

DAMSE

Jó darab. Leül a másik székre. Kár, hogy nálunk nincs elég színész – nem lehet kiosztani. Például Orgon szerepét se lehet.

BOGUSŁAWSKI

Nem?

DAMSE

Rogowskira osztotta a direktor – na hiszen! Keserűen nevet. Rogowski mint Orgon! Nevet. Elképesztő!

BOGUSŁAWSKI

Maga jobb lenne?

DAMSE

Én? Ó, nem, én nem azért mondtam…

BOGUSŁAWSKI

Hát akkor minden rendben, igaz?

A kézirat felett rámosolyog Damséra.

 

Kilencedik jelenet

Lassan jön Skibiński.

 

DAMSE

Csak azt kívántam érzékeltetni, hogy itt nem lehet… Tehetségtelen alkoholisták, mind. A Mester nem ilyenhez van szokva, úgyhogy ne tessék meglepődni, ha nem lesz egyetlen partnere sem…

 

Skibiński odaér hozzájuk, lapos üveget vesz elő, meghúzza, visszateszi a zsebébe.

 

SKIBIŃSKI

Nincs még próba? Leül a földre. Ez a furcsa az egészben. A próba.

DAMSE

Beszívtál, mi?

SKIBIŃSKI

Hogy még vannak próbák. Nem is értem. Már rég semmi értelme, mégis próbálunk, játszunk valami csacskaságot, magoljuk a szöveget, kiállunk, gesztikulálunk, hangokat hallatunk…

DAMSE

Elittad az eszedet, az a baj.

SKIBIŃSKI

Nem ittam el eléggé, az a baj. Nem az, hogy én már feldobom a talpam, nekem már nem sokáig kell húznom, de ez az egész… Amikor a pályát kezdtem, megvolt még Lengyelország… Aztán elveszett, de voltak illúziók… felkelés… Napóleon… háború… De most már illúziók sincsenek. Nincs illúzió, Mester! Elviszik az embereket, nem is egy viccért, csak mert lehet, egy napra, kettőre… csak mert más az anyanyelvünk és másképp vetjük a keresztet… De még ez se baj, Mester! Ez se baj! Csak az, hogy nincsen egyetlen kis apró, gügye illúzió se! Hogy az nincs!

DAMSE

Sajnos önök odaát, Varsóban, nem tudják, Mester. Nem azt mondom, hogy ön, de minket Varsóból senki sem segít! Mi le vagyunk írva. Nem vagyunk a térképen.

BOGUSŁAWSKI

Nem én szignáltam a Szent Szövetséget.

SKIBIŃSKI

Házasodnak és válnak… csalnak és hazudnak… isznak, pofozzák egymást… ez se lenne baj, de beleőrülnek! Pedig ha lenne valami, valami ezen kívül, akkor nem kéne beleőrülni! A feleségem is, ő játssza Dorine-t, az a termetes asszonyság… majd mindjárt jön… az első házasságából volt egy fia, beállt a seregbe, elesett valahol Poroszországban, a visszavonuláskor. Ez tragédia, igen, de az nem természetes, hogy ne tudja kiheverni! Van már öt éve, és éjszaka, álmában a fiát hívogatja, a harcmezőn jár álmában, a hullák között… ez nem természetes! Négy-öt éve még lehetett volna gyerekünk, de nem akart… nem tudott…, mert visszajön a fia, és mit szól egy féltestvérhez! Ez nem természetes! Meghúzza az üveget. Nekem mindegy, én már kihúzom, amíg muszáj, én nyugodt vagyok, de ők… ők még szeretnének valamit, és csak az van, hogy feljelentik egymást, gyűlölködnek… nem rosszaságból, csak mert nincsen illúzió! Nincsen jövő, Mester! Elveszett! Ön is csak ezért lehet itt. Mert a Mester a múlt, amibe ezek az őrültek belekapaszkodnak. Egy ilyen csontvázba, mint a Mester.

DAMSE

Nagyon jó bőrben van a Mester, ahhoz képest. Nagyon. De ő nyilván nem iszik.

 

Bogusławski a kezét nyújtja, Skibiński átadja a flaskát, Bogusławski meghúzza, megtörli, továbbadja Damsénak.

 

DAMSE

Nem szoktam… minden reggel két órát futok…

BOGUSŁAWSKI

A kedvemért!

 

Damse meghúzza, visszaadja Skibińskinek, aki szintén meghúzza, majd elteszi a flaskát.

 

SKIBIŃSKI

Mindegy. Nem szoktam én beszélni. Csak most mindenki kiborult a Mester miatt, hogy jön valaki… Úgy látszik, még rám is hatott valamennyire.

 

Csönd.

 

BOGUSŁAWSKI

Én egy vendégjátékra szerződtem. Semmi másra.

SKIBIŃSKI

Persze, Mester. Tudom. De azért vigyázzon, ez itt magába húzza, befalja az embert, és nem ereszti.

 

Tizedik jelenet

Jön Hrehorowiczówna.

 

HREHOROWICZÓWNA

Fantasztikus! Elterjedt, hogy megjött Bogusławski! Ilyen még nem volt, már délelőtt feltűntek a jegyüzérek! Ha minden jól megy, estére még a csendőrséget is kivezénylik!

BOGUSŁAWSKI

Aztán szép, tisztes unalomban folyik le az előadás.

HREHOROWICZÓWNA

Az én szimatom mást mond. Elég megbízható, tapasztalt orrom van. Lesz még itt botrány ma este.

BOGUSŁAWSKI

Se testem, se lelkem nem kívánja.

HREHOROWICZÓWNA

Nem attól függ, Mester. Magának magyarázzam? Én például érzem, hogy ma este ritka zseniális leszek.

BOGUSŁAWSKI

Én pedig folyton belesülök.

HREHOROWICZÓWNA

Nem az számít.

DAMSE

A személyiség számít! A személyiség!

BOGUSŁAWSKI

Hrehorowiczównához. Egész életemben szerettem volna eljátszani a Tartuffe-öt. Soha nem engedték. Most már eljátszhatom, vén vagyok és veszélytelen. Így aztán valahogy örülni se tudok igazán.

HREHOROWICZÓWNA

Még a Mesternek is lámpaláza van? Na! Ez megnyugtató!

BOGUSŁAWSKI

Mondja, hogy lehet az, hogy Vilnában szabad, amit Varsóban nem?

HREHOROWICZÓWNA

Tudja, minket itt ajnároznak… a tenyerükön hordanak… Folyton azt követelik: „Játsszatok már valami merészet, forradalmit…”

 

Bogusławski nevet.

 

HREHOROWICZÓWNA

Véletlen is lehet. Nem olyan műveltek és okosak ezek. Hiba volna túlbecsülni őket.

BOGUSŁAWSKI

Napokig törte a fejét egy csomó felelős férfiú.

HREHOROWICZÓWNA

Nincsen tökéletes szisztéma, Mester. Ezt is emberek csinálják. Ők is tévedhetnek olykor.

BOGUSŁAWSKI

De ekkorát?! Remekművet engedni?! Furcsállom.

 

Tizenegyedik jelenet

Jön Skibińska, Súgónő, Pięknowska.

 

PIĘKNOWSKA

Mester… ha esetleg pár sort az emlékkönyvembe…

 

Átnyújt egy bőrbe kötött füzetet. Súgónő szolgálatkészen tintába mártja a tollat, Bogusławski elveszi a tollat, Pięknowska boldogan nyitja ki az emlékkönyvet.

 

BOGUSŁAWSKI

Én leszek az első?

PIĘKNOWSKA

Eddig nem járt itt ekkora… Megzavarodik. Lehetőleg rímeket, ha lehet…

 

Bogusławski térdére fekteti az emlékkönyvet, gondolkozik. Jön Rogowski.

 

ROGOWSKI

Mi van? Itt van már?

SÚGÓNŐ

Psszt!

 

Rogowski lábujjhegyen közelebb jön, csönd, tisztelettel figyelik a körmölő Bogusławskit. Jön Rybak, Kamińska, észleli a csöndet, közelebb óvakodnak.

 

BOGUSŁAWSKI

Befejezi az írást, átadja. Tessék.

PIĘKNOWSKA

Olvassa, elpirul. Szép.

ROGOWSKI

Tessék felolvasni! Tessék azonnal felolvasni!

 

Pięknowskának nem jön ki hang a torkán, átadja a könyvet Hrehorowiczównának.

 

HREHOROWICZÓWNA

Olvas.

    „Tiszta szívemből kívánom, leányom,
    hogy minden óhajodat adja meg az ég,
    mint Vilnában ma este teljesül az álmom
    és eljátszhatom végre Tartuffe szerepét.”

SÚGÓNŐ

Jaj, de szép! jaj, de szép!

 

Pięknowska elveszi a könyvet, kirohan.

 

SÚGÓNŐ

Mester… egy ereklyét, ha bátorkodhatok kérni…

BOGUSŁAWSKI

Zavartan. Nincs nálam semmi…

SÚGÓNŐ

Bármi lehet, csak a Mesteré legyen… Kérem szépen!

 

Letérdel Bogusławski lábai elé.

 

BOGUSŁAWSKI

Lányom… ne…

SÚGÓNŐ

Az én szerencsétlen életem… a hűségjutalmát… Én a színházért mindent adok, mindenemet… Itt élek egyedül, nyomorgok… nem panaszként… Mert ez a sorsom…

 

Bogusławski idegesen babrál a kezével a kabátján, megfog egy gombot, hirtelen leszakítja, és átadja.

 

SÚGÓNŐ

Köszönöm! Köszönöm!

 

Megcsókolja a gombot, feláll, lelkesülten bámulja a gombot. Kis csönd. Jön Każyński és Ügyelő.

 

KAŻYŃSKI

A szerződés.

 

Bogusławski feláll, olvassa a szerződést.

 

KAŻYŃSKI

Padokat!

ÜGYELŐ

Padokat!

 

Jön Díszletező és Kellékes, két padot hoznak, leteszik jobboldalt, oda ülnek majd a jelenetben nem szereplők a próbán. Jön Niedzielski a bevett fehér kabáttal.

 

BOGUSŁAWSKI

A pénzt előre kérem.

KAŻYŃSKI

Most?

BOGUSŁAWSKI

Most.

KAŻYŃSKI

Wróbel!

 

Ügyelő kisiet. Kis csönd. Bejön Pięknowska, könyv nélkül.

 

KAŻYŃSKI

Torkát köszörüli. Addig is… Addig is, Bogusławski úr, engedje meg, hogy bemutassam önnek a társulatot… és a szereposztást. Hrehorowiczówna asszony, a darabban ő lesz Pernelle asszony, Orgon anyja.

 

Hrehorowiczówna meghajol.

 

KAŻYŃSKI

Rogowski úr, ő alakítja szegény Orgont, akit elvakít Tartuffe ármánykodása.

 

Rogowski előrelép, meghajol.

 

KAŻYŃSKI

Kamińska asszony, társulatom éke… bármely színházban ő lenne a kedvenc. Ő játssza Elmirát, Orgon második feleségét.

 

Kamińska pukedlizik.

 

ROGOWSKI

Édes feleségem! Elmirám!

KAŻYŃSKI

Orgon fiát Kamiński úr játssza, kiváló jellemszínész, komikus szerepekben is megérdemelt sikert arat.

 

Kamiński meghajol.

 

ROGOWSKI

Fiam! Keblemre!

KAŻYŃSKI

Marianne, Orgon lánya szerepében a fiatal és szépreményű Pięknowska kisasszony.

 

Pięknowska pukedlizik, szipog.

 

ROGOWSKI

Aztán jól viselkedj, lányom! Ahhoz mész férjhez, akihez adlak!

KAŻYŃSKI

Valér, a szerelmese Damse úr. Megbízható, törekvő, szorgalmas…

 

Damse előrelép, meghajol. Rogowski megfenyegeti az ujjával.

 

KAŻYŃSKI

Skibiński úr, nagy múltú, tapasztalt művészünk alakítja Orgon sógorát, Cléante-ot.

 

Skibiński biccent.

 

Felesége, Skibińska asszony játssza a szolgálólányt, Dorine-t.

 

Skibińska bólogat.

 

A lojális urat, aki a darab végén jön mint törvényszolga, Niedzielski úr adja elő, aki operaénekesnek indult, de nálunk sajnos nincsen opera.

 

Niedzielski bólint.

 

A rendőr hadnagyot, aki a végén a király kegyét hozza, Rybak úr játssza, drámákat ír titokban.

 

Rogowski nevet, Rybak biccent. Kis csönd. Jön Ügyelő kezében pénz. Megáll. Każyński közelebb inti. Ügyelő átadja a pénzt Bogusławskinak, aki akkurátusan, ujját megnyálazva átszámolja. A társulat mozdulatlanul, némán, ellenségesen figyeli. Bogusławski befejezi a számolást, bólint, aláírja a szerződést a súgóasztalon, átadja Każyńskinak, aki ráfúj, összehajtja, zsebre teszi.

 

HREHOROWICZÓWNA

Felháborodva.Ez ráért volna, Mester.

BOGUSŁAWSKI

Kabátzsebébe gyűri a pénzt. Kezdhetjük.

ÜGYELŐ

Harmadik felvonás, első jelenet. Skibińska asszony, Kamiński úr.

 

Nevezettek középen maradnak, a többiek leülnek a padra. Súgónő az asztalához ül. Rybak a jobb páholyba ül. Każyński a közönségnek háttal, a rivaldánál áll, kicsit jobbra.

 

ÜGYELŐ

Függöny felment!

 

Sötét.
 

Második felvonás

 

Első jelenet

Mint az első felvonás végén. A szín közepén Skibińska és Kamiński. Elöl, jobbra Każyński áll. Súgónő jobboldalt az asztalnál. Baloldalt áll Ügyelő, Díszletező, Kellékes a szín mélyén. Rybak a jobb páholyban ül. A többiek a padokon. A bal páholyban új szereplő: Chodźko.

 

SKIBIŃSKA

    Menjen.

KAMIŃSKI

    Hadd lássam őt: majd mérséklem magam.

SKIBIŃSKA

    Jön már, menjen hamar, maga haszontalan.

 

Kamiński hátramegy, onnét nézelődik.

 

ÜGYELŐ

Bogusławski úr!

 

Bogusławski feláll szöveggel a kezében.

 

KAŻYŃSKI

Jobbról jön a Mester.

 

Bogusławski Skibińska felé indul.

 

SÚGÓNŐ

Már elrakhatod az ostort s a szőrcsuhámat…

 

Bogusławski megáll, a szövegbe néz.

 

SÚGÓNŐ

Már elrakhatod…

BOGUSŁAWSKI

Itt valami nem stimmel. Körülnéz. Vagy rosszul emlékszem? Itt még valakinek be kéne jönnie.

KAŻYŃSKI

Tartuffe szolgájának, de kihúztuk.

BOGUSŁAWSKI

Igen?

KAŻYŃSKI

Persze. Ebben az egyetlen jelenetben jön be, de itt is néma. Soha többé nem kerül elő. Nincs is rajta a szereplőlistán. Még Molière is megfeledkezett róla. Hanyagság.

 

Bogusławski hallgat.

 

KAŻYŃSKI

Ha megkérhetném, Mester, hogy kezdje el…

BOGUSŁAWSKI

Édes fiam, te azt hiszed, hogy Molière bármiről is megfeledkezett volna? Beír egy néma szereplőt véletlenül? Eltűnődtél te egyetlen pillanatra is, ki ez a szolga? Aki máshol nem kerül elő?

KAŻYŃSKI

De hát semmi szerepe sincs!

 

Bogusławski a bal páholyhoz megy, meghajol Chodźko felé.

 

BOGUSŁAWSKI

Itt is ül egy néma szereplő.

KAŻYŃSKI

Chodźko úr. Ő írja a színikritikákat. Kitűnő tolla van.

CHODŹKO

Feláll, meghajol. Mester… ha szabad így szólítanom…

 

Bogusławski a rivaldánál a nézőteret szemléli.

 

BOGUSŁAWSKI

Milyen sokan vannak.

KAŻYŃSKI

Kinéz a nézőtérre, ideges. Be szoktak ülni páran… a próbákra is…

BOGUSŁAWSKI

Ó, én a próbákon is nagyon szeretem a közönséget. Visszafordul Każyńskihoz. Édes fiam, ez a Tartuffe nem egyedül van ám. Van neki egy úgynevezett szolgája. Említik az első két felvonásban. Ő is pimasz és felfuvalkodott, akár Tartuffe. Hiába nincs szövege, ha egyszer megjelenik, és ott van! Egyáltalán, kicsoda ez a Tartuffe? Édes fiam?

KAŻYŃSKI

Hát aki meg van írva… egy álszent…

BOGUSŁAWSKI

De honnan jön ő meg az úgynevezett néma szolgája? Honnan tudjuk, hogy éppen Orgonnál van keresnivalójuk?

KAŻYŃSKI

Tartuffe véletlenül találkozik Orgonnal a templomban, erre szöveg van, és Orgonnak megtetszik Tartuffe ájtatossága…

BOGUSŁAWSKI

Véletlenül! Egy drámában!

KAMIŃSKA

Orgon egy üldözött barátja iratait rejtegeti, és fél… rá is bízza a titkot Tartuffe-re, aki visszaél vele…

BOGUSŁAWSKI

Helyes. De honnan tud a ládikáról Tartuffe?

ROGOWSKI

Én adom át neki, miután már befogadtam a házamba.

BOGUSŁAWSKI

Így van. Orgon fél, és később Tartuffe-re bízza a ládikát. De mi van előtte? Honnan tudja Tartuffe és társa, hogy Orgon fél, és a félelmét kihasználhatják?

KAŻYŃSKI

Értem, mire céloz, Bogusławski úr. Nem, kérem, ez nincs benne a darabban, ezt visszautasítom!

BOGUSŁAWSKI

Már hogyne lenne, éppenséggel ebben a jelenetben! A néma szereplő! Egy másik Tartuffe! Aki szintén tudja, miért fél Orgon a királytól. Ezért pimasz ő is. Csak éppen nem szereti annyira a nőket, mint Tartuffe.

KAŻYŃSKI

Ez rossz szándékú belemagyarázás.

BOGUSŁAWSKI

Igen? Zseni volt Molière, ha szabad érdeklődnöm?

KAŻYŃSKI

Az hát…

BOGUSŁAWSKI

Akkor tessék megadni neki a tiszteletet, és tessék figyelmesen elolvasni a darabját. Hanyagság! Amit nem érünk fel ésszel, az rögtön a zseni hanyagsága. Mindig ez van. Sok-sok buta embert!…

RYBAK

Bejövök itt némán… és játssza el más a végén a rendőrbiztost.

KAŻYŃSKI

Ordít. Nem jön be senki sehová! Ez a darab nem a titkosrendőrség magánakciójáról szól! Itt én vagyok a direktor! A színház az enyém!

 

Kis csönd.

 

BOGUSŁAWSKI

Ne légy ideges, fiam. Megveregeti a vállát. Mi itt dramaturgiai kérdésekről beszélgetünk. Nem érdemes ide politikát keverni.

 

Hrehorowiczówna felnevet.

 

BOGUSŁAWSKI

Én nem ragaszkodom semmihez. Ahogy akarjátok, gyerekek. A pénzedért, fiam, azt játszom, amit kérsz. Súgónőhöz. Mehetünk.

SÚGÓNŐ

Már elrakhatod az ostort s a szőrcsuhámat…

SKIBIŃSKA

Jobb lenne, ha Tartuffe némán jönne be, meglátná a mellemet, és rögtön azzal kezdené, hogy fedjem be.

BOGUSŁAWSKI

Jó. Helyes. A szövegét nézi. Odáig húzzuk, hogy: „Még mielőtt beszél…”

 

Súgónő húz, Każyński odamegy az asztalkához, nézi. Bogusławski visszamegy jobbra. Megindul Skibińska felé, zsebkendőt vesz elő, Skibińska mellét bámulva.

 

BOGUSŁAWSKI

    Még mielőtt beszél, e keszkenőt vegye…

SKIBIŃSKA

    Hogy?

BOGUSŁAWSKI

    Nézni sem bírom a keblét: födje be.

SÚGÓNŐ

A megbotránkozást az efféle okozza…

BOGUSŁAWSKI

Bólint, a szövegbe nézve folytatja.

    Ettől gerjedhetünk vétkes gondolatokra.

SKIBIŃSKA

    Csak ennyi kell, s az úr már kísértésbe jön?
    És minden hús iránt ilyen fogékony ön?

BOGUSŁAWSKI

Kiszól Każyńskinak. Itt van. Ez az emberi Tartuffe-ben, és ez okozza a vesztét.

KAŻYŃSKI

Igen… Talán ha kicsit igyekeznénk… este bemutató.

BOGUSŁAWSKI

Ilyenkor kell ráérősen, nyugodtan dolgozni; a sietség a legrosszabb. – Mit mondok?

SÚGÓNŐ

Ha énvelem beszél…

BOGUSŁAWSKI

    Ha énvelem beszél, beszéljen jámborabban,
    Vagy itthagyom magát ebben a pillanatban.

SKIBIŃSKA

    Asszonyom idejön most mindjárt, s arra kéri,
    Kegyeskedjék vele valamit megbeszélni.

ÜGYELŐ

Kamińska asszony!

 

Skibińska leül a padra, feláll Kamińska és Bogusławskihoz megy.

 

KAMIŃSKA

    Beszélni akarok, önnel, uram, titokban,
    Jó, hogy most e helyen tárgyalhatunk nyugodtan.

SÚGÓNŐ

Az én lelkemre is…

BOGUSŁAWSKI

    Az én lelkemre is nagy boldogság derül,
    Hogy együtt lehetünk, kettesben, egyedül.

KAŻYŃSKI

Kamiński úr jöjjön előbbre, ettől kezdve intenzíven hallgatózik.

 

Kamiński előbbre jön.

 

BOGUSŁAWSKI

Kamińskihoz. Tudod, miért kell hallgatóznod?

KAMIŃSKI

Kérem?

BOGUSŁAWSKI

Miért hallgatózol?

KAMIŃSKI

Így van megírva.

 

Kamińska felnevet.

 

KAŻYŃSKI

Mert gyűlöli Tartuffe-öt, és bizonyítékokat gyűjt ellene.

BOGUSŁAWSKI

Igen… és mert szerelmes fiatal mostohaanyjába.

KAŻYŃSKI

Ez nincs benne a darabban.

BOGUSŁAWSKI

Benne van. Orgon mondja ki, később.

ROGOWSKI

Én?

BOGUSŁAWSKI

Negyedik felvonás, harmadik jelenet.

 

Mindenki lapozni kezd.

 

KAŻYŃSKI

Inkább ezt a jelenetet folytassuk.

BOGUSŁAWSKI

Kérem. Kamińskihoz.Viszonyod van a mostohaanyáddal.

KAMIŃSKI

Nekem?!

SÚGÓNŐ

Itt van!

    „Orgon: Szolgálatára, de nekem elég a látszat,
    Mert az a gaz fiam, tudom, kedves magának!”

BOGUSŁAWSKI

Kamińskihoz. Téged a féltékenység kényszerít hallgatózni.

KAŻYŃSKI

Nem mindegy? Így is, úgy is hallgatózik.

BOGUSŁAWSKI

Nem mindegy. Én, Tartuffe, elég régen élek a családban, hogy minden titkukat ismerjem. Tudom, hogy Elmira csalja Orgont.

KAMIŃSKA

Csalom a férjemet?

BOGUSŁAWSKI

Vagy legalábbis szeretné.

KAŻYŃSKI

Ennek semmi jelentősége sincs!

BOGUSŁAWSKI

Már hogyne volna.

KAMIŃSKA

Ön ebből szűri le, hogy megkörnyékezhető vagyok.

BOGUSŁAWSKI

Talán. Nem biztos. Ezt majd meglátjuk. De fontosabb, hogy maga nem szereti a férjét, és ezt Orgon érzi! Különben miért szeretne Orgon énbelém? Rogowskihoz. Mitől hiszel annyira bennem?

ROGOWSKI

Hát… mert vak vagyok.

HREHOROWICZÓWNA

És a félelem a ládikába zárt veszélyes iratok miatt. Aki fél, kénytelen korlátlanul bízni valakiben. Akárkiben. Különben megőrül.

BOGUSŁAWSKI

Igen. De Orgon nemcsak bízik bennem, hanem imád is. Mint az apját… mint egy istent. Miért?

KAŻYŃSKI

Mert elvakultnak írta meg Molière.

BOGUSŁAWSKI

Nem vakulunk el csak úgy. Ahhoz valami kell. Rogowskihoz. Téged nem szeret a feleséged, túl fiatal, érdekből ment hozzád, és csal, vagy meg akar csalni a fiaddal. Nem szeret a fiad, mert a vetélytársad. Nem szeret a lányod, mert szeretője van. Neked nem maradt más, csak én, Tartuffe. Az ember csak a gyűlölettől vagy a szeretettől képes elvakulni.

ROGOWSKI

Pardon. Engem Elmira szeret. Végig hű marad hozzám! Ez így van megírva! Elmira átlát Tartuffe furfangjain!

BOGUSŁAWSKI

Nézzük csak meg! A súgónőhöz megy, a példányban mutatja, honnan kéri. Ugyanaz a jelenet, kicsit később.

SÚGÓNŐ

Elmira: Ön nem vágyódhatik…

KAMIŃSKA

    Ön nem vágyódhatik, tudom, földi dologra.

BOGUSŁAWSKI

    Ne higgye, nincs az én szívem kőből faragva.

Leteszi a példányt az asztalra, Kamińska felé megy, közben leinti a súgónőt.

    Szerelmünk, amely az örök szépségre gerjed,
    Nem tiltja a múló széphez vonzó szerelmet.
    Érzékeinket is könnyen ragadja meg
    Az isten műve, a tökéletes remek.
    A legszebb nőkben is az ég visszfénye csábít,
    De önben tárja fel legtitkosabb csodáit,
    És arcára olyan szépséget vetített,
    Mely elbűvöli a szemeket s szíveket,
    S ha önre néztem, a halandó, földi bájban
    A természet örök teremtőjét csodáltam.
    Saját ábrázatát mintázta meg az ég
    A képben, mely után szívem epedve ég.
    Féltem előbb, hogy ez a vágy, mely titkon égve
    Keletkezett, talán a sátán tőrvetése,
    S úgy döntöttem, hogy önt többé nem láthatom,
    Mert üdvösségemet gátolja, asszonyom.
    De, ó, elbűvölő szépség, most már megértem,
    Hogy vétkes nem lehet ez az én szenvedélyem,
    És mert e szenvedély erényes is lehet,
    .....
    Ezután átadom hevének szívemet.
    Nyugalmamat az ön ítéletére bízom,
    Mert öntől függ csupán az üdvöm vagy a kínom,
    Igen, én teljesen önre bízom magam:
    Boldog legyek-e vagy végképp boldogtalan.

KAMIŃSKA

Köszönöm.

 

Csönd, Kamińska elfordul.

 

KAMIŃSKI

Édesem, nem ez a szöveged.

SÚGÓNŐ

Bocsánatkérően. Szép, gáláns vallomás hangzott el itt előttem…

 

Csönd.

 

KAŻYŃSKI

Volnál szíves a szöveget mondani?

SÚGÓNŐ

Darálja.

    De be kell vallanom, egy kissé meglepődtem.
    Úgy érzem, nem elég erős az ön szíve.
    Nem illenék kicsit bölcsebbnek lennie?

BOGUSŁAWSKI

Kamińskához.

    Ha meglátom az ön mennyei bájait,
    Szívem behódol és már nem okoskodik.
    Furcsának tűnhetik, tudom, ez a beszédem…
    Végre is, asszonyom, nem vagyok angyal én sem.
    S ha mégis sértené önt ez a vallomás,
    Szépsége az oka, tudja meg, semmi más.
    Amint rám ragyogott emberfölötti fénye,
    Egész bensőmet az ön rabjául igézte…

KAŻYŃSKI

Ez nem így van!

 

Csönd.

 

SÚGÓNŐ

Így áll a szövegben… pontosan.

KAŻYŃSKI

Ez nem szerelmes darab! Ez nem Abélard, ez Tartuffe! Kiforgatja Molière szövegét… ezt mind, mind egy gonosztevő mondja, egy álszent, egy… egy sátán! Kamińskához. Te pedig ezen nem hatódsz meg, nem bizony, mert nagyon jól tudod, hogy hazudik.

KAMIŃSKA

Hagyjál békén!

BOGUSŁAWSKI

Każyńskihoz. Talán rosszul olvastad el a darabot, fiam. Atyáskodva átfogja a vállát. Olvassuk el együtt a szöveget. A súgónőhöz irányítja. Egészen feltűnő, fiam, hogy ez a darab legköltőibb része. Lehetséges volna, hogy Molière véletlenül ajándékoz Tartuffe-nek ilyen szép monológot? A súgónő példánya fölé hajol, olvassa.

    Nézzen tükrébe és akkor rögtön megérti…

Magyarázólag.

Nincs a színen tükör, fiam; itt a tükör Tartuffe szeme. Nagyon szép szituáció. Tovább olvas.

    Nézzen tükrébe és akkor rögtön megérti,
    Hogy vak én sem vagyok, s hogy hús és vér a férfi.
    Emberi gyöngeség ez, ne ítélje meg
    Határt nem ismerő, vad szenvedélyemet.

Magyarázólag. Tartuffe itt igazat mond. Végig igazat mond. Amúgy is ő az egyetlen szenvedélyes alak a darabban. Ha nem lenne az, nem volna megleshető és leleplezhető. Ha nem lenne igazán szerelmes, megelégedne Orgon vagyonával. És ha ez a vallomás nem hatna Elmirára, azonnal rohanna, és elmondaná a férjének. De nem rohan, és nem mondja el, fiam. Damisnak kell közbeavatkoznia… Lapoz a súgónő példányában.

    Nem, anyám, nem, ez nem maradhat titokban…

KAMIŃSKI

    Nem, anyám, nem, ez nem maradhat titokban,
    Mindent hallottam itt, napnál világosabban.
    Tán a jóságos ég működött közre itt,
    Hogy tönkretegyem egy áruló cseleit,
    És hogy az ég maga rajtam át bosszút álljon
    E pimaszságon és ilyen képmutatáson,
    S apám ismerje meg a gazembert, aki
    Magának mer, anyám, szerelmet vallani.

KAMIŃSKA

    Nem, Damis, jobb, ha a bölcsebb úton megindul,
    És bocsánatomat megérdemli ezentúl.

BOGUSŁAWSKI

Hol volt Tartuffe vallomásiban pimaszság és képmutatás? Hol volt? Miért áruló Tartuffe? Kit árult el? Orgont? Nem! Saját magát! Őszinte volt. Ez a tragikus vétke. Meg se próbál tagadni ebben a jelenetben! Meg se mukkan! Mert valóban kiadta magát!

ROGOWSKI

Megbocsásson, Mester, de az első két felvonásban elég sok rosszat elmondanak Tartuffe-ről! Elmondják, milyen pimasz és képmutató!

BOGUSŁAWSKI

Igen, fiam, elmondják, és Tartuffe olyan is. Csakhogy Tartuffe most jelenik meg először, és azonnal egy őszinte, lírai szerelmi vallomást ajándékoz neki Molière. Nem különös?

KAŻYŃSKI

A Mester valóban mesterien csavarja a szót. De azt mivel magyarázza – és kérem, magyarázza is el, mert mi, úgy látszik, buták vagyunk és nem tudunk olvasni –, hogy Tartuffe aztán minden gazságot elkövet, amivel az első két felvonásban vádolták?

BOGUSŁAWSKI

Nagyon jó kérdés! Kinek van tippje, gyerekek?

 

Kis csönd.

 

RYBAK

Bosszút áll. Jogos bosszút, mert legőszintébb érzelmét használják fel ellene.

KAŻYŃSKI

Fogja be a pofáját!

 

Kis csönd.

 

KAŻYŃSKI

Írja meg a saját Tartuffe-jét, jó? De mi itt egyelőre Molière-ét játsszuk, és nem a magáét!

HREHOROWICZÓWNA

Rybak úr Molière darabjáról gondolkozik.

NIEDZIELSKI

A saját példányát lapozva feláll. Bátorkodom a következő jelenetre utalni… Itt áll ugye Elmira és Tartuffe, Damis által leleplezve… és most jön Orgon. Damis azonnal elmondja az apjának, mit látott. Erre Elmira nagyon dühös lesz… Gyanúsan dühös…

KAMIŃSKA

    Igen, én nem tudom, e sok hiú beszéd
    Miért zavarja meg egy férj nyugodt eszét.
    Mert nem ilyesmitől függ a mi büszkeségünk,
    Csak azt kell tudni, hogy ellene mivel éljünk.
    Én így vélekedem, s ha rám hallgat, Damis,
    Hallgatott volna az ilyenről maga is.

NIEDZIELSKI

És elrohan.

 

Kamińska a pad felé megy.

 

ROGOWSKI

    Hát lehetséges ez? Mit hallok! Ő, nagy isten!

BOGUSŁAWSKI

És én csak itt kezdek alakoskodni, azzal, hogy mindent bevallok, de túlzott önostorozással:

    Ó, testvérem, igen, a bűnöm feneketlen,
    Igen, bűnös vagyok, nyomorult, zaklatott,
    Aljas gonosztevők között a legnagyobb,
    Minden pillanatom új bűn, mocsokban élek,
    Lelkemet ellepik gennyes, rothadt fekélyek…

S a többi. De a nézőben még él Tartuffe előző vallomásának szépsége! A néző nem tartja bűnnek a szerelmét, mert Molière sem tartja annak. Én a nézők helyében azért drukkolnék, hogy Tartuffe vágja ki magát.

NIEDZIELSKI

Ki is vágja.

ROGOWSKI

Mert én jóhiszemű vagyok!

HREHOROWICZÓWNA

Ettől vagy nevetséges.

ROGOWSKI

A közönség az én pártomon áll. Nem fog nevetni rajtam, azt garantálom!

BOGUSŁAWSKI

Érdekes, hogy Orgon nem a feleségére haragszik. Damist fenyegeti azzal, hogy kitekeri a nyakát… az az Orgon, aki pár jelenettel később elmondja: tud róla, hogy ez a gaz fiú kedves a feleségének. Ha Tartuffe önostorozása túlzott, legalább ennyire túlzott Orgon dühe is. Rogowskihoz. Ettől jó szerep a tiéd. Valójában Orgon a főszereplő…

KAŻYŃSKI

Gyönyörű, mély, bonyolult lelki életet vázol itt fel a Mester minden szereplőben… Nagyon izgalmas és tanulságos, de nincs az a társulat, amelyik ezt képes lenne eljátszani, és nincs az a közönség, amelyik mindezt fel tudná fogni odalentről.

HREHOROWICZÓWNA

Honnan tudod? Próbálkoztunk ilyennel valaha?

KAŻYŃSKI

Talán még nem. Talán nem volt rá sem időnk, sem tehetségünk. Lehet, hogy szegény közönségünket bonyolult és mély darabok lapos és unalmas előadásaival gyötörjük. Talán ha Bogusławski úr itt élne közöttünk, ha minden bemutató előtt hetekig tanítana minket drámát olvasni és szerepet elemezni, talán akkor megokosodnánk némileg. Sajnos azonban Bogusławski úr hamarosan elhagy minket. Úgyhogy én nem is kérek tőle mást, mint hogy este szépen játssza végig a szerepét. Ő bizonyára zseniális lesz, mi hozzá képest dilettánsok leszünk, de ezzel az ő nagysága csak még inkább kiugrik valamennyiünk legnagyobb örömére.

BOGUSŁAWSKI

Én csak akkor arathatok sikert, ha van mit és van kivel játszanom.

DAMSE

Ó, a Mester egyedül is képes rá!

BOGUSŁAWSKI

Nem, fiam. Nem vagyok rá képes partnerek nélkül. Ha nincs kihez őszinte szerelmi vallomást intéznem, az őszinteségem hamis lesz, mert nem lesz köztem és közöttetek kapcsolat. Każyńskihoz. Te itt, fiam, mintegy a rendező szerepében tündökölsz. Az a jó rendező, aki a színészeiből valami mélyet és igazat csal elő. Ez a te feladatod, fiam. Örülj, hogy néhány színészed őszinte érzelemre képes a színpadon.

KAŻYŃSKI

Nehogy azt higgye, Mester, hogy ezt a gyönyörű őszinteséget odalent is érzékelni fogják.

BOGUSŁAWSKI

Milyen alapon becsülöd le a közönséget, amely eltart téged? Azt hiszed, nem tudom, hogy rám való tekintettel tripla áron adtad a jegyeket? – Édes fiam, a színházban semmi sem számít, sem a szép hang, sem a jó megjelenés, sem a szakmai tudás, sem a rutin, mert csak egyetlen dolog hat a közönségre: az őszinteség. Azt, fiam, minden közönség, a legbutább is, a legműveltebb is, csalhatatlanul megérzi. A színész egyetlen művészete az, hogy képes őszinte lenni. Aki pedig erre nem képes… Legyint. – Az a te szerencséd, hogy jó a társulatod. Én nem azzal jöttem ide, hogy jól akarok játszani. Én a pénzért jöttem, amit egy szerep ledarálásáért kapok. De ilyen társulatban még sincs hozzá pofám. Ez az igazság.

 

Csönd.

 

KAŻYŃSKI

Köszönjük a leckét.

 

Csönd.

 

KAŻYŃSKI

Hány óra?

ÜGYELŐ

Fél kettő.

KAŻYŃSKI

Szorít az idő. Ezzel talán a Mester is egyetért. Jól vagy rosszul, de este elő kell adnunk a Tartuffe-öt, amely a Mester jutalomjátéka. Amelyet a Mester először játszhat életében. Amely szinte rá van írva. Hogy én harcoltam ki a Mester számára, az most mellékes. Végül is a siker, ha lesz, az enyém is. Folytassuk. Szövegösszemondást kérek, nem átélést. És a mozgások rögzítését. Kínos lenne, ha este a Mester beleütközne a többiekbe, vagy ha kiderülne, hogy végig se olvasta a szerepét.

BOGUSŁAWSKI

Jó. Eljátszom. Ezért fizetsz. De előadás után azonnal indulok. Legyen itt a postakocsi.

KAŻYŃSKI

Wróbel!

ÜGYELŐ

Itt lesz a postakocsi.

KAŻYŃSKI

Kérem, Mester, előadás után várjon egy kicsit… annyira talán nem siet. Akkor lesz a fogadás, a színpadon… A gubernátor személyesen fog kezet minden szereplővel.

BOGUSŁAWSKI

Szorít az idő, sajnos.

KAŻYŃSKI

Ez önnek semmiség. Nem volt könnyű megnyernünk a gubernátort… Ez rendkívül jelentős aktus. Az itteni lengyelség színészeink révén első ízben foghat kezet a cár gubernátorával! A Mester Varsóban bizonyára magasabb méltóságokkal is kezelhet, de nálunk a gubernátor nagyobb úr, mint Varsóban a nagyherceg. Személyesen tőle függ sok ezer lengyel sorsa. A hangulatától. Gondolja meg, Mester. Gondolja meg azt is, hogy a gubernátor személyesen engedélyezte önnek a Tartuffe-öt.

BOGUSŁAWSKI

Nem kértem rá. A kézfogót sem kértem. Még a nevét sem tudom.

DAMSE

Úgy hívják, hogy…

BOGUSŁAWSKI

Nem kérdeztem a nevét! Każyinskihoz. Én játszani jöttem, nem pedig reprezentálni.

KAŻYŃSKI

Itt, Mester, az egyik nem megy a másik nélkül. De ha úgy gondolja, Mester, a fogadáson való részvételéért külön fellépti díjat fizetek. Mennyit parancsol?

BOGUSŁAWSKI

Nekem csak a színészetem eladó.

KAŻYŃSKI

Érdekes felfogás. Kis csönd. Én, őszintén szólva, őszintén, mint jó színészhez illő, én sose láttam játszani a Mestert. Én a nagy nevet hívtam meg vendégszerepelni. Én, Mester, őszintén szólva a nagy névért fizetek. És a nagy névre jön be a közönség, nem pedig az ön színészi tehetségére, bár mily szoros kapcsolat van… vagy volt is az ön neve és tehetsége között. Önnek a neve eladó, Mester.

BOGUSŁAWSKI

Jó! – De gondold meg: én Varsóban azért illegetem magam olykor gubernátorszerűségek előtt, hogy engedjenek játszani. De itt? Ahol semmi hasznom belőle? Csak az öncélú megalázkodás?

HREHOROWICZÓWNA

Miért nem próbálunk? Próbáljunk! Micsoda dolog ez! Tessék dolgozni mindenkinek! A direktor úr is dolgozzon, az istenit, ha előadást akar!

 

Kis csönd.

 

DAMSE

A hatodik jelenetnél tartottunk.

ÜGYELŐ

Honnan vegyük?

ROGOWSKI

A súgónőhöz megy. Vegyük a hetedik jelenettől, egyedül maradok Tartuffe-fel…

BOGUSŁAWSKI

Felveszi a példányát, lapozza. Felőlem mehet.

ROGOWSKI

Középre megy. Onnan mondom, hogy kitagadom a fiamat… a hatodik jelenet végén…

 

Kamiński középre siet, Bogusławski is.

 

ROGOWSKI

    Itt nincs többé helyed – azonnal takarodj!
    Visszatérni ne merj, a színedet se lássam!

KAMIŃSKI

    Jó, indulok, de…

ROGOWSKI

    Nincs mit keresned e házban.
    Kitagadlak, bitang, rögtön hordd el magad,
    Nem kapsz semmit, csupán apai átkomat.

 

Kamiński a padhoz megy, leül.

 

    Hogy egy szent emberen ilyesmit elkövessen!

BOGUSŁAWSKI

Olvas.

    E szenvedésemet bocsásd meg neki, Isten!

Rogowskihoz.

    Ha tudná, hogy nekem mekkora kínt okoz,
    Hogy testvérem előtt rágalmaz a gonosz…

ROGOWSKI

Szörnyű!

SÚGÓNŐ

Hálátlanok mind…

BOGUSŁAWSKI

    Hálátlanok mind, és e gondolatra
    Lesújtott lelkemet a kín majd széthasítja…

SÚGÓNŐ

Borzasztó fájdalom…

BOGUSŁAWSKI

    Borzasztó fájdalom… Szívem úgy elszorul…

SÚGÓNŐ

Hogy bele is halok…

BOGUSŁAWSKI

    Hogy bele is halok… Tűrnöm kell szótlanul.

ROGOWSKI

Kamiński felé.

    Mért is kíméltelek? Már sajnálom… Gazember!
    Mért nem ütöttelek agyon, itt, két kezemmel?

BOGUSŁAWSKI

Olvas.

    Látom, hogy itt milyen komoly zavart okoztam.
    Fivérem, azt hiszem, ideje, hogy búcsúzzam.

ROGOWSKI

    Nem, nem, maradjon itt, nem élem túl, ha elhagy.

BOGUSŁAWSKI

Kívülről.

    Jó, maradok, habár e tűrés kínja túl nagy.
    Kényes a becsület, kötelez a barátság,
    Hogy elkerüljük a pletykát s a gyanú árnyát,
    Kerülöm hitvesét, és vele ön se lát…

ROGOWSKI

    Nem, találkozzanak, beszéljen a világ…

Każyńskihoz. Itt esetleg átmegyek oda.

KAŻYŃSKI

Miért?

ROGOWSKI

Az nekem jobb.

KAŻYŃSKI

Jó, menj át. Nekem mindegy.

ROGOWSKI

Bogusławski másik oldalára megy.

    Nem, találkozzanak, beszéljen a világ.
    Csak örülök, ha az embereket dühítjük,
    S inkább azt akarom, mutatkozzanak együtt,
    Sőt még mással fogom őket dühíteni:
    Ön lesz örökösöm, de az egyedüli.
    Nem is halogatom, nyélbeütöm azonnal
    S megajándékozom önt egész vagyonommal.
    Egy hű és jó barát, akit vőül veszek,
    Nem kedvesebb-e, mint asszony, szülő, gyerek?
    Nos, elfogadja-e, amit önnek kínálok?

 

Bogusławski hallgat.

 

SÚGÓNŐ

Isten akarata – ez az, amit kívánok.

ROGOWSKI

    Szegény.

Każyńskihoz. Most visszamegyek, az jobb helyzet.

 

Każyński vállat von, Rogowski visszamegy.

 

ROGOWSKI

    Szegény! Intézzük el írásban az ügyet,
    Hogy megpukkadjanak sorban az irigyek.

ÜGYELŐ

Függöny.

 

Csönd.

 

ROGOWSKI

Fantasztikusan jó szerep ez az Orgon! Egy ennyire elvakult, hülye pasas! Isteni szerep!

BOGUSŁAWSKI

Mégis megszólal. Minek örülsz annyira, itt a végén, amikor engem jelölsz ki egyedüli örökösödül?

ROGOWSKI

Kérem? – Hát annak, hogy „megpukkadjanak sorban az irigyek!”

BOGUSŁAWSKI

Én a helyedben egyáltalán nem örülnék.

ROGOWSKI

Azt mondom, hogy ezzel fogom őket dühíteni… És meg is csinálom. Ennek ez a hülye Orgon örül. Ennyire hülye.

BOGUSŁAWSKI

Inkább szerencsétlen. Hinni akar Tartuffe-ben, és meg akarja tartani magának. „Vőül veszi”, hogy ne menjen el. Neki adja a vagyonát. Nehogy elmenjen. Ez nem düh és nem bosszú Orgon részéről; hanem könnyes szerelmi vallomás, bensőséges ima Tartuffe-höz. Legalábbis szerintem.

ROGOWSKI

Sírjak közben? Kis csönd. Sírós hangon kezdi újra.

    Nem, találkozzanak, beszéljen a világ.
    Csak örülök, ha az embereket dühítjük… Szipog.
    S inkább azt akarom, mutatkozzanak együtt…

 

Kuncogás, Rogowski abbahagyja.

 

ROGOWSKI

Így jobb volt?

KAŻYŃSKI

Csináld úgy, ahogy eredetileg csináltad.

ROGOWSKI

Gúnyosan. De a Mester biztos jobban tudja!

BOGUSŁAWSKI

Menjünk tovább.

ROGOWSKI

De nem, kérem, Mester, csak tanítson! Rám fér!

KAŻYŃSKI

Ne húzzuk az időt.

RYBAK

Orgon meg akarja venni Tartuffe szeretetét…

KAŻYŃSKI

Magát nem kérdezte senki. Menjünk tovább.

ÜGYELŐ

Negyedik felvonás, első jelenet. Skibiński úr, Bogusławski úr.

 

Skibiński feláll a padról.

 

ROGOWSKI

De én jó színész akarok lenni! Itt a nagy alkalom, a Mester végre megtaníthat rá, és akkor tessék!

HREHOROWICZÓWNA

Fogd már be a szádat!

ROGOWSKI

Csókolom a kacsóját.

KAMIŃSKA

Hülye ripacs.

ROGOWSKI

Én? Ripacs? Igen? Köszönöm.

KAŻYŃSKI

Senki se mondta, hogy ripacs vagy. Csináljuk!

ROGOWSKI

Rosszul hallottam volna?

KAMIŃSKA

Buta, üres, lelketlen, tehetségtelen ripacs vagy.

ROGOWSKI

Hah! Szívéhez kap.

KAŻYŃSKI

Kamińskához. Megtiltom!

ROGOWSKI

Én ripacs! Huszonöt év színpadi gyakorlatom után most végre kiderült! Ez fáj! Jaj, de nagyon fáj!

KAŻYŃSKI

Kuss legyen végre! Aki még egy szót szól, kirúgom! Nem érdekel, kicsoda, kirúgom!

 

Csönd.

 

ÜGYELŐ

Negyedik felvonás, első jelenet. Skibiński úr, Bogusławski úr.

 

Skibiński középre megy Rogowski szívéhez szorított kézzel a padhoz támolyog, lerogy.

 

SKIBIŃSKI

    Ez a botrány, igen, a várost körbejárta
    S elhiheti nekem, hogy nem az ön javára…

KAŻYŃSKI

Közbeszól. Ugorjunk. A Mester majd megtanulja a szövegét. Ötödik felvonás… mielőtt bejön a Rendőr hadnagy…

 

Rybak feláll, kilép a jobb páholyból.

 

SÚGÓNŐ

Lapoz. Honnan vegyük?

KAŻYŃSKI

Odamegy. Onnan, hogy már minden kiderült… Már Pernelle asszony is belátta, hogy Tartuffe gonosztevő…

 

Hrehorowiczówna, feláll középre megy.

 

SÚGÓNŐ

Negyedik jelenet… A húzások után…

ÜGYELŐ

Lapoz a saját példányában. Niedzielski úr, Hrehorowiczówna asszony, Rogowski úr, Kamiński úr, Pięknowska kisasszony, Skibińska asszony, Kamińska asszony, Skibiński úr.

 

Nevezettek középre mennek, Rybak és Bogusławski leül a padra.

 

NIEDZIELSKI

Rogowskihoz, tárgyilagosan.

    Üdvözlöm önt, uram. Az ég bosszúja érje
    Az ellenségeit, önt meg kegye kísérje.
    Engedje meg, uram, mert azért zavarom csak,
    Hogy egy rendeletet a házon végrehajtsak…

ROGOWSKI

    Hogy ön azért…

NIEDZIELSKI

    Uram, csak semmi izgalom.
    Egy kis fölszólítás, ez a hivatalom,
    Kilakoltatni önt s övéit s persze minden
    Ingóságot, bútort elszállíttatni innen.
    Jogerős rendelet és haladéktalan…

ROGOWSKI

    Én innen el?

NIEDZIELSKI

    Igen, ha úgy tetszik, uram.
    Hiszen most már e ház, ezt tudjuk mind a ketten,
    A jó Tartuffe úré, megfellebbezhetetlen.

ROGOWSKI

    De…

NIEDZIELSKI

    Jól tudom, uram, hogy egy millió miatt
    Sem türne lázadást vagy villongásokat
    S mint hű alattvaló és tisztességes ember
    Elszenvedi, amit a törvény szava rendel.
    Viszontlátásra! A jóságos Isten óvja!…

ROGOWSKI

    Csapjon le mennyköve beléd és megbízódba!

 

Niedzielski meghajol, a padhoz megy, leül.

 

ROGOWSKI

Hrehorowiczównához.

    Nos, világos-e már Tartuffe sok árulása?

HREHOROWICZÓWNA

    Úgy vagyok, mint aki égből potyog a sárba!

ÜGYELŐ

Damse úr!

DAMSE

Feláll a padról, besiet.

    Bocsánat, Orgon úr, meg kell zavarnom itt,
    De a fenyegető veszély rákényszerít.
    A gazember, aki sokáig csalta önt,
    Fejedelmünk elé kihallgatásra ment.
    S előadta, hogy ön tudva rejtette itt
    Egy fölségáruló titkos papírjait,

ROGOWSKI

    Az ember igazán förtelmes bestia!

DAMSE

    Most a kis haladék is végzetes hiba,
    Hintóm a kapuban: jöjjön, fő a sietség,
    S itt van ezer arany a költségekre: tessék.

ÜGYELŐ

Bogusławski úr, Rybak úr!

 

Bogusławski és Rybak feláll, középre sietnek.

 

BOGUSŁAWSKI

Megállítja az induló Rogowskit; a súgónő segítségével mondja ettől kezdve.

    Lassan, uram, minek szaladni? Csak nyugodtan:
    Megpihenhet hamar egy jó, közeli lyukban.
    Letartóztatjuk, és e percben már fogoly.

ROGOWSKI

    Áruló! Ezzel a fogással búcsúzol?

PIĘKNOWSKA

    Mondhatom, igazán dicsőségére válik,
    Hogy miért jött s milyen megbizatással áll itt.

BOGUSŁAWSKI

    Dicsőség bármilyen megbízás, amelyet
    Az a hatalom ad, melytől ez is ered.

ROGOWSKI

    S arra emlékszel-e, te hálátlan gazember,
    Hogy honnan húztalak ki irgalmas kezemmel?

BOGUSŁAWSKI

    No, igen, jól tudom, mennyire segített,
    De a trón érdeke áll mindenek felett,
    Ez kívánja, e szent függés, jogos erőszak,
    Hogy most minden egyéb hálát szívembe fojtsak,
    Jó barátot, szülőt, feleséget, s ha kell,
    Magamat is velük áldozom érte fel.

Rybakhoz.

    Uram, túl sok idő vész el a nyelvelésben
    Hát végrehajtani a parancsot ne késsen.

RYBAK

Bogusławskihoz.

    A börtönbe, amely lakhelye lesz ezentúl,
    Én majd kisérem önt, s ön azonnal elindul.

BOGUSŁAWSKI

    Én, uram?

RYBAK

    Igen, ön.

BOGUSŁAWSKI

    Börtönbe? Hogy lehet?

RYBAK

    E kérdésére nem magának felelek.

Rogowskihoz.

    A veszélyből, uram, térjen magához újra.
    Uralkodónkat a hazugság undorítja,
    Szeme az emberi szívekbe lát bele,
    S nem téveszti meg a csalók művészete…

KAŻYŃSKI

Álljunk meg!

 

Rybak abbahagyja.

 

KAŻYŃSKI

Maguk, ott hátul! Mit mondtam maguknak? Mikor fordítsák be a kulisszákat? Mit mondtam? Részeg banda?! – Wróbel! Maga miért nem üvölt rájuk, amikor kell?!

ÜGYELŐ

Bocsánat. Díszletezőhöz és Kellékeshez, akik előbbre kullognak. Amikor Rybak azt mondja, hogy „A börtönbe, amely lakhelye lesz ezentúl, én majd kísérem önt, s ön azonnal elindul”, rögtön be kell fordítani a kulisszákat. Ahogy megbeszéltük!

DÍSZLETEZŐ

Igenis.

KAŻYŃSKI

Csináljuk újra. Wróbel! Maga pedig a gyertyákat!

ÜGYELŐ

Estére meglesz.

KAŻYŃSKI

Most is legyen meg! Jelezze a gyertyákat valamivel!

ÜGYELŐ

A súgónő melletti széket felvéve. Rybak úr.

RYBAK

Onnan, hogy megszólalok?

KAŻYŃSKI

Onnan.

RYBAK

Bogusławskihoz.

    A börtönbe, amely lakhelye lesz ezentúl,
    Én majd kisérem önt, s ön azonnal elindul.

ÜGYELŐ

Most!

 

Hátralohol, leteszi a széket. Díszletező és Kellékes két oldalról befordít egy-egy falat, az egyikre nagy fehér lengyel, a másikra nagy fekete cári sas van festve. Ügyelő a két fal között befordít egy harmadikat, azon nagyméretű egyenruhás alak, koszorúkkal körülvéve: I. Sándor cár képe.

 

KAŻYŃSKI

Itt mindenki rohanjon szét két oldalra! Nem látni tőletek a cárt!

 

A színészek két oldalra húzódnak, és a sasokat meg a képeket nézik.

 

KAŻYŃSKI

Na végre Bogusławski úr, folytassa.

 

Bogusławski némán nézi a hátteret.

 

ÜGYELŐ

A cár képe alól. Bogusławski úr!

SÚGÓNŐ

Én, uram?

 

Bogusławski hallgat.

 

KAŻYŃSKI

Na, csináljuk meg még egyszer, folyamatosan.

 

Színészek visszamennek középre, a kulisszákat visszafordítják. Ügyelő hátul marad.

 

ÜGYELŐ

Rybak úr.

RYBAK

    A börtönbe, amely lakhelye lesz ezentúl,
    Én majd kísérem önt, s ön azonnal elindul.

 

Színészek szétszaladnak, megjelenik a két sas és a kép.

 

SÚGÓNŐ

Én, uram?

 

Csönd.

 

BOGUSŁAWSKI

    Én, uram?

RYBAK

    Igen, ön.

BOGUSŁAWSKI

    Börtönbe? Hogy lehet?

RYBAK

    E kérdésére nem magának felelek.

Rogowskihoz.

    A veszélyből, uram, térjen magához újra.
    Uralkodónkat a hazugság undorítja,
    Szeme az emberi szivekbe lát bele
    S nem téveszti meg a csalók művészete.
    Tiszta és átható szemének sugara
    Belehatolt e szív aljas zugaiba.
    Ő hirhedett csaló, kit a fejedelem
    Már régóta keres, mindig más neveken.
    Uralkodónk, kit a csalás visszataszít,
    Meggyűlölte gonosz hálátlanságait,
    Most még e legnagyobb szörnytettét is kivárta,
    S engem csupán azért adott szolgálatára,
    Hogy lássuk csak, mit is mer még a szemtelen,
    És leleplezzük itt, ön előtt, hirtelen.

KAŻYŃSKI

Lelkesebben, az istenit! Az uralkodódról beszélsz! És tessék a páholy felé fordulni! Ott ül majd a gubernátor! Mintha maga cár ülne ott!

RYBAK

    Ezzel hálálja meg azt az odaadást,
    Mellyel ön valaha az ő pártjára állt;
    És így mutatja meg, hogy jó szíve a bajban
    Megjutalmazza azt, ki jól szolgálta hajdan.
    Hogy nem felejti el soha az érdemet,
    S emlékezete nem a rosszat őrzi meg.

KAŻYŃSKI

Mindenki letérdel! A kép felé fordulva! Wróbel megfújja a kürtöt!

 

Színészek a kép felé fordulva letérdelnek. Ügyelő szája elé tett kézzel trombitál.

 

KAŻYŃSKI

Homlokot a földre! Mindenki!

 

Megteszik.

 

ÜGYELŐ

Páholy felé fordulni!

 

Megteszik.

 

Karokat kitárni!

 

Megteszik.

 

KAŻYŃSKI

Ez az!

 

Csönd, színészek feltápászkodnak.

 

KAŻYŃSKI

Rybakhoz. Lelkes legyél nekem, fiam, és daliás! Ügyelőhöz. Megvan már az egyenruhája?

ÜGYELŐ

Estére meglesz. Csak tegnap vettünk méretet.

KAŻYŃSKI

Nehogy nekem rosszul álljon rajta!

RYBAK

Micsoda?

KAŻYŃSKI

Cári testőrtiszti egyenruhát kapsz. Úgy becsüld meg magad. Pattogós légy és rajongó.

 

Rybak hallgat.

 

KAŻYŃSKI

Amikor azt mondod, hogy „emlékezete nem a rosszat őrzi meg”, ez az utolsó mondat a darabban, akkor széles gesztust teszel, a képre mutatva, ezzel te vezényled a letérdelést. Mutatja. A taps alatt így maradtok, térdelve. Végig. Feláll. Na. Wróbel! Hány óra?

ÜGYELŐ

Fél négy.

KAŻYŃSKI

Meg lehet ebédelni. – A Mestert megkérem, tanulja szorgalmasan a szövegét, majd a súgó végszavazik.

SÚGÓNŐ

Boldogan.

KAŻYŃSKI

Nem lesz ez rossz előadás. Majd a színészeim segítik a Mestert. Minden vitán túl és fölött boldogok vagyunk, hogy ön itt van és vállalta a fellépést. Ez nekünk nagyon sokat jelent.

NIEDZIELSKI

Hozza a fehér kabátot. Felpróbálná, Mester?

 

Bogusławski belebújik, Niedzielski forgatja.

 

KAŻYŃSKI

Nagyon jó! – Jó. Este hatra mindenki legyen itt, utána lezárják a színházat… Maga a gubernátor… tessék erre gondolni. Ne tessék vitába elegyedni a civilekkel, akik a kötelességüket teljesítik, amikor minden zugba benéznek majd. Aki nem ér ide hatra, azt a csendőrség vezetteti elő. – Wróbel! Maga velem jön.

 

Każyński és Wróbel kimegy.
 

Második jelenet

Chodźko kilép a páholyból a színpadra.

 

CHODŹKO

Engedje meg, Mester, hogy kifejezzem sokak, mondhatnám egész Vilna háláját, amiért ön megtisztelt bennünket, és időt szakított rá, hogy nálunk is fellépjen. Biztos, hogy ez az este színháztörténetünk nagy pillanata lesz. Bizalmasan. Az az igazság, hogy a Tartuffe-öt voltaképpen én harcoltam ki a Mesternek. Nekem jutott eszembe. Miért ne játszhatná a Mester ezt a nagyszerű szerepet? Persze nem volt könnyű rábírnom őket… Nem volt könnyű. Egyáltalán, itt nem is jutott eszébe senkinek, hogy meg is hívhatnák a Mestert…

BOGUSŁAWSKI

Én ajánlkoztam levélben.

CHODŹKO

Igen? Ezt nem tudtam. De akkor is, az ön ajánlkozásától függetlenül, nekem eszembe jutott. És most hadd tolmácsoljam sokak háláját… Bizalmasan. A gubernátor eleinte habozott… jó-e neki a Tartuffe, vagy nem jó… Én megragadtam az alkalmat, hogy ad a véleményemre, és kifejtettem neki, mennyire alkalmas ez a darab arra, hogy a vilnai lengyelek kifejezhessék lojalitásukat. Ez megragadta a képzeletét… Szerencsére igen művelt, intelligens ember. A direktor hiába érvelt volna neki, ő nem ismeri a lelkéhez a kulcsot…

HREHOROWICZÓWNA

Gyerekek, ha már itt vagyunk, igyunk valamit…

 

Int, Kellékes tálcán pohárakat hoz, Díszletező öt üveg pezsgőt.

 

ROGOWSKI

Tapsol. Á-á-á! Remek ötlet!

HREHOROWICZOWNA

Mégiscsak ünnep ez… Akárhogy is…

RYBAK

Szörnyű, hogy a legjobb műveket is a szolgálatukba állíthatják! Borzasztó, milyen gyönge a művészet! Már nincs olyan szférája az életnek, amelyik ne az övék volna!

HREHOROWICZÓWNA

Talán mindig így volt. Szegény Molière is… Muszáj volt ilyenre írnia a végét, különben neki vége…

SKIBIŃSKI

Így is vége lett.

HREHOROWICZÓWNA

Fene tudja… még kicsit megnyugtató is. Nekik se volt könnyebb. Ettől a mi életünk is valahogy igazibb… Hogy ugyanis ez ilyen. És hogy most ezt érem… hogy része vagyok valaminek… talán ez a művészet.

NIEDZIELSKI

Nem olyat rossz a darab vége, kérem. Ha szabad megjegyeznem, el lehet játszani ironikusan is… hogy a deus ex machina csak fintor legyen. El lehetne játszani, egyszer.

ROGOWSKI

Sose iszunk?

 

Közben Díszletező kinyitott pár üveget, tölt, Kellékes körbekínál, mindenki vesz egy poharat.

 

HREHOROWICZÓWNA

Hát, isten hozta minálunk, Mester.

BOGUSŁAWSKI

Köszönöm.

 

Sorban koccint mindenkivel, isznak.

 

CHODŹKO

Fantasztikus, milyen kritikát fogok írni az előadásról. Biztos, hogy Varsóban is olvasni fogják. Hasznos lesz a Mesternek… pályájának ebben a nehéz szakaszában… amikor mindenfelől támadják a Mestert. Talán különösen hangzik, de nálunk bizonyos értelemben nagyobb a liberalizmus, mint Varsóban…

BOGUSŁAWSKI

Maga kicsoda?

CHODŹKO

Megütközve. Chodźko… én vagyok itt a kritikus… már bemutattak a Mesternek…

BOGUSŁAWSKI

Ja. Pardon. Niedzielskihez.Lehetnél egy kicsit gúnyosabb. Értem, hogy tárgyilagosan és személytelenül mondod, a hivatal ilyen. De te hivatalnokot játszol. Embert. Aki élvezi a hatalmát.

NIEDZIELSKI

Gúnyosan.

    Üdvözlöm önt, uram. Az ég bosszúja érje
    Az ellenségeit, önt meg kegye kisérje.
    Engedje meg, uram, mert azért zavarom csak,
    Hogy egy rendeletet a házon végrehajtsak…

ROGOWSKI

    Én, innen el?

NIEDZIELSKI

    Igen, ha úgy tetszik, uram. – Köszönöm, Mester.

 

Kis csönd, Rogowski a tálcára teszi a poharát, amely már a súgóasztalra került.

 

ROGOWSKI

Na, megyek harapni egyet.

Kifelé indul, visszafordul.

ROGOWSKI

Üdv! Kimegy.

PIĘKNOWSKA

Mester… nem lehetne, hogy én is szerelmes legyek Tartuffe-be? Úgy, mint Orgon!

 

Nevetnek.

 

PIĘKNOWSKA

Csak egy kicsit!

BOGUSŁAWSKI

Mosolyog. Majd egy másik darabban.

CHODŹKO

Ha élhetek az alkalommal… van itt egy ifjú hölgy… ma este nem játszik… igen tehetséges.

BOGUSŁAWSKI

Maga kicsoda?

CHODŹKO

Chodźko… én írom a lapba a kritikákat…

BOGUSŁAWSKI

Ja. Pardon. Tudja, a fejem. Niedzielskihez. Azt mondtad, hogy a díszleteket is ti festitek.

NIEDZIELSKI

Igen.

BOGUSŁAWSKI

A szín mélye felé int a fejével. Ezeket is?

NIEDZIELSKI

Csak a két sast. A képmást eddig nem láttuk.

RYBAK

A bőr lesül a képemről! Damséra néz, aztán vállat von. És még cári egyenruhában is leszek! Hogy menjek végig az utcán?

SKIBIŃSKI

Komédiás vagy, fiam. Ez a dolgod. Tudod, hány egyenruhát hordtam én már színpadon? Valahány megszállónk csak volt! Mindig én voltam a megszállóm.

RYBAK

A legszívesebben be se jönnék a jelenetre! Jó kis botrány lenne, mi? Várják a cár kegyét, és nem jön!

 

Kamińska felnevet.

 

SÚGÓNŐ

Eszedbe ne jusson!

RYBAK

Ne anyáskodj velem folyton!

BOGUSŁAWSKI

Megér neked egy vicc pár év Szibériát?

RYBAK

Sóhajt. Nem nagyon.

SKIBIŃSKI

Úgyis mindegy, úgyse az számít, mit játszunk, csak az, hogy játszunk még egyáltalán. És hogy itt a Mester.

RYBAK

Meg hogy fogadás lesz utána. Gúnyosan. Fogadás!

KAMIŃSKA

Nem utána lesz, hanem az utolsó szünetben.

HREHOROWICZÓWNA

Miért?

CHODŹKO

Tényleg az utolsó szünetben lesz, én is így értesültem, a legmegbízhatóbb forrásból.

BOGUSŁAWSKI

Kamińskához. Biztos?

KAMIŃSKA

Biztos.

CHODŹKO

Így is nagy dolog! Amióta béke van, ez az első eset, hogy a gubernátor kezet fog a lengyel kultúrával. Nem kívánhatjuk tőle, hogy előadás után még itt maradjon… Első lépésnek ez is jelentős.

KAMIŃSKI

A feleségem sok ilyen bizalmas információt tud. Öngúnnyal. De hogy honnan veszi őket? Megfoghatatlan! Én például sose tudok semmit.

CHODŹKO

Itt lesz egy csomó adjutáns is… meg a csendőrségtől páran…

BOGUSŁAWSKI

Mondja csak…

CHODŹKO

Chodźko a nevem. Kritikus vagyok.

BOGUSŁAWSKI

Már bemutatkozott. Mondja csak, igaz, amit az utcán hallottam, hogy itt csak úgy elviszik az embereket egy-két napra?

 

Csönd.

 

Feljelentés nélkül is?

CHODŹKO

Úgy nem. Úgy nem szoktak… Ahhoz feljelentés kell.

BOGUSŁAWSKI

Írásban, vagy elég szóban is?

CHODŹKO

Ha az ügy fontos, gondolom, nem tudom, ha a bejelentő tekintélyes személyiség, talán szóban is, de nem tudom. Különben elég sok a rémhír, a pletyka; és nem kell mindjárt elhinni.

BOGUSŁAWSKI

És mindig kiengedik őket?

CHODŹKO

Mindig! Ha a gyanú nem volt alapos.

BOGUSŁAWSKI

De alapos gyanú nélkül azért beviszik őket.

CHODŹKO

Nem tudom. Én ebben nem vagyok illetékes.

KELLÉKES

Beviszik.

RYBAK

Mi az hogy.

KELLÉKES

Már a franciák is ezt csinálták, amikor átvonultak.

DÍSZLETEZŐ

Töltsek még?

HREHOROWICZÓWNA

Ami van, azt most már megisszuk.

 

Díszletező tölt.

 

CHODŹKO

Köszönöm, nekem ne, így is elkéstem már… Akkor este, Mester!

 

Meghajol, kisiet.

 

HREHOROWICZÓWNA

Egészségetekre, gyerekek….

 

Isznak.

 

SKIBIŃSKA

Mester, egy pillanatra… Félrevonja Bogusławskit.

Ha nem veszi tolakodásnak… én úgy érzem, hogy Każyńskinak– a direktorunknak – valamiben igaza van. Ez a közönség nem értené, amit a Mester szeretne.

BOGUSŁAWSKI

Csak az számít, hogy lengyelül legyen.

SKIBIŃSKA

Nem, mert ők szerették a francia truppot is, meg a németet… bohózatokat adtak és rémdrámákat. Én rég nem jártam Varsóban… de a miénk szerintem nem olyan közönség, mint a varsói. Itt régimódian kell játszani. Itt nem is az, hogy megmaradt valami régi… ami máshol már nincs… inkább nem akarnak változni a korral… mert az csak rosszabb lenne nekik… akkor fel kéne adni mindenféle emléket… önmagukat… nem tudom. De biztos, hogy aki itt jó a színpadon, az nagyon jó, aki gonosz, az nagyon gonosz, így szeretik. Szép, hogy ön szerint Tartuffe ilyen bonyolult lélek… szerelmes… bosszút áll… ez biztos így is van… de minálunk minden egyszerűbb… egyértelműbb, azt hiszem. Az életben is. A Mester nálunk akkor arathat sikert a Tartuffe-ben, ha nagyon gonosz, és még a szemét is meresztgeti hozzá, ha nagyon vicces… Nálunk ennek örülnek… És ha az ilyet szereti a közönség… akkor nekünk meg kell adnunk nekik, nem?

BOGUSŁAWSKI

Tűnődik. Ühüm.

SKIBIŃSKA

Ne haragudjon, hogy szóltam… Nem biztos, hogy igazam van. Bocsásson meg. Zavartan elmegy.

 

Skibiński Bogusławskihoz megy.

 

SKIBIŃSKI

Nem kell komolyan venni… Meg van zavarodva szegény… Mit mondott a fiáról?

BOGUSŁAWSKI

A fiáról? Semmit. A színházról beszélt.

SKIBIŃSKI

A színházról? Hihetetlen. Folyton a fia… aki elesett. Az első házasságából.

 

Kamińska jön Bogusławskihoz, elvonja Skibińskitől.

 

KAMIŃSKA

Felindulva. Mester… én estére bepakolok, elhozom az utazótáskámat…

 

Bogusławski nem érti.

 

KAMIŃSKA

Elmegyek magával!

BOGUSŁAWSKI

Velem? Hova?

KAMIŃSKA

Varsóba! Mindegy! Lehet, hogy csak egy hétig tart, vagy két napig, de nem érdekes! Akkor is megér egy pályát, egy életet… ha olyan, mint az enyém!

 

Bogusławski zavartan hallgat.

 

KAMIŃSKA

Ne értsen félre, nem akarok én főszerepet Varsóban… semmilyen szerepet sem akarok! Egy emberrel akarok élni, néhány napig, legalább egyszer az életben!

BOGUSŁAWSKI

Nagyon megbánná…

KAMIŃSKA

Mit törődik vele? Az az én dolgom! Legföljebb megbánom. Na és?

 

Kamiński közeledik hozzájuk.

 

BOGUSŁAWSKI

Tudja, kedvesem, az úgy van, hogy az ember a próbán vagy a színpadon olyasmire is képes, amire az életben nem.

KAMIŃSKI

Bocsánat, zavarok?

BOGUSŁAWSKI

Dehogy; ezt még befejezem. – Persze ez alkat kérdése is. Én például, azt hiszem, őszintétlen vagyok az életben. Mélyen és szenvedélyesen őszintétlen, hogy a színpadon adhassam ki azt, amit… amitől az életben talán meg is halnék. Én soha nem közvetlenül nyilvánulok meg… Engem azért lehet szeretni, mert nagy lettem, és azért lettem nagy, mert óvakodtam szeretni – így ment el az életem, és ez már így is marad. Maga más alkat, maga a színpadon is úgy él, mint az életben… Szép alkat a magáé. Szebb, mint az enyém.

KAMIŃSKA

Alkat! Mit beszél nekem alkatról?!

KAMIŃSKI

Nem megyünk enni?

BOGUSŁAWSKI

Menjenek csak. Menjenek.

 

Kamińska elrohan, Kamiński utána ballag. Bogusławski visszamegy a többiekhez.

 

HREHOROWICZÓWNA

Ne legyen szomorú, Mester… A kép felé int. Mindig van valamilyen kép. De mindig van színház is.

DÍSZLETEZŐ

Ha megengedi a Mester… van nekem még nagyapámtól egy szép tőröm… most hadd adjam át a Mesternek.

BOGUSŁAWSKI

Zavartan. Nem tudom, rászolgáltam-e… Különben is, családi ereklye…

DÍSZLETEZŐ

Nyújtja a tőrt, amelyet kivesz a tokjából, olvassa rajta a felírást. „Becsület és haza.” Fogadja el, kérem.

BOGUSŁAWSKI

Köszönöm.

HREHOROWICZÓWNA

Jöjjön, Mester, gyertek ti is, főzök nektek valamit.

 

Balra indulnak, Damse leszakad, kimegy jobbra.

 

SÚGÓNŐ

Istenien főz, istenien!

BOGUSŁAWSKI

Rybakhoz. Ne haragudj… hogy is hívnak téged?

RYBAK

Antoni Rybak. Miért?

BOGUSŁAWSKI

Semmi. Antoni Rybak. Valamiért szimpatikus vagy nekem. Örülnék, ha bármi történik is, megtartanál jó emlékezetedben.

RYBAK

Természetesen…

BOGUSŁAWSKI

Tudod, az jutott eszembe… jobb lenne a darab, ha egy Tartuffe-monológgal érne véget… mondjuk, az ő megalázkodásával… ami persze szintén cselszövés… hogy megússza…

RYBAK

Háát…

BOGUSŁAWSKI

Persze beleírni nem szabad. Tudom. Na, menjünk. Antoni Rybak.

 

Mind el.
 

Harmadik felvonás

 

Első jelenet

Áttetsző fehér kortina van leeresztve a rivalda mögött, amely szabadon hagyja a két páholyt. A páholyok üresek. A nézőtér kissé elsötétedik. Az áttetsző kortina mögött láthatóvá válik a színpad, amelyen ott van a Tartuffe díszlete: egy szalon stilizált belseje pamlaggal, karosszékekkel, asztalkával, mögöttük kék horizont, oldalt takarások. A színpadon ott van az összes színész jelmezben, valamint Każyński, Chodzkó, Súgónő, Díszletező és Kellékes ünnepi ruhában, a Gubernátor tábornoki cári egyenruhában, adjutánsok szintén egyenruhában. Folyik a pezsgőzés. A jelenet bábjátékszerűnek látszik, az arcok nem vehetők ki tisztán, a mozdulatok szögletesnek tűnnek.

 

GUBERNÁTOR

Én különben is igen nagyra tartom az önök kultúráját.

CHODŹKO

Fordít. Én különben is igen nagyra értékelem az önök kultúráját.

GUBERNÁTOR

Bár gyöngén beszélek lengyelül, mindent el tudok olvasni.

CHODŹKO

Bár nem beszélek elég jól lengyelül, mindent el tudok olvasni.

GUBERNÁTOR

Az önök szép balladái…

CHODŹKO

Az önök gyönyörű balladái…

GUBERNÁTOR

Az önök hazafias költészete…

CHODŹKO

Az önök hazafias költészete…

GUBERNÁTOR

Nemcsak rám gyakorol megrázó hatást…

CHODŹKO

Nemcsak rám hat megrázólag…

GUBERNÁTOR

Az egész orosz intelligencia önökre figyel.

CHODŹKO

Értelmiségünk figyel önökre…

GUBERNÁTOR

Ifjú költőink lengyelül tanulnak.

CHODŹKO

A fiatal orosz költők lengyelül tanulnak.

KAŻYŃSKI

Mi mindent megteszünk, ami erőnkből telik.

CHODŹKO

Mindent megtesznek, erejükhöz mérten.

KAŻYŃSKI

Célunk a megbékélés folyamatának elősegítése.

CHODŹKO

Céljuk a megbékélés támogatása.

GUBERNÁTOR

Sok évszázados ellenségeskedésünk éppen most van szűnőben.

CHODŹKO

Évszázados szembenállásunk ma már szűnőfélben.

GUBERNÁTOR

Hála cárunk emberséges, bölcs politikájának.

CHODŹKO

Hála cárunk őfelsége humánus, bölcs politikájának.

GUBERNÁTOR

Az előadás pedig csodálatos.

CHODŹKO

Az előadás csodálatos.

GUBERNÁTOR

Nem is értem, miért nem engedélyeztem eddig a Tartuffe előadását.

CHODŹKO

Nem értem, miért nem engedélyezték eddig a Tartuffe előadását.

GUBERNÁTOR

Nem értem, miért nem engedélyeztem.

CHODŹKO

Mármint ön, tábornok úr?

GUBERNÁTOR

Mármint én. Nevet, többen vele nevetnek.

CHODŹKO

Nem is értem, eddig miért nem engedélyeztem.

 

Każyński is, Bogusławski is nevet.

 

GUBERNÁTOR

Bogusławskihoz. Ce Molière! Plein d’esprit, ce type!

BOGUSŁAWSKI

Oui, tout de même, il a quelque chose dans les tripes.

GUBERNÁTOR

Bizarre, cette pièce ne l’a pas complètement vidé.

BOGUSŁAWSKI

Elle lui a causé pas mal d’ennuis.

GUBERNÁTOR

Mais il s’en est tiré. Chodzkóhoz. Minden színész jól játszik, de Bogusławski úr különösen.

CHODŹKO

Minden színész remekül játszik, de főleg Bogusławski úr.

GUBERNÁTOR

Az első pillanattól kezdve gonosz…

CHODŹKO

Rögtön az elején gonosz…

GUBERNÁTOR

Mindvégig visszataszító…

CHODŹKO

Ellenszenves…

GUBERNÁTOR

Maga az ördög!

CHODŹKO

Akár az ördög.

GUBERNÁTOR

Egyszóval nagyszerű.

CHODŹKO

Nagyszerű alakítás.

GUBERNÁTOR

Alig várom a végkifejletet.

CHODŹKO

Alig várom a folytatást.

KAŻYŃSKI

Máris folytatjuk az előadást. De megragadva az alkalmat, hogy ön itt… Csaknem három éve beadtam egy kérelmet… hogy némi dotációt, ha szíveskedne…

 

Chodźko halkan fordít.

 

GUBERNÁTOR

Három éve?

CHODŹKO

Három éve?

KAŻYŃSKI

Majdnem. Még nincs három éve. Tetszik látni, hogy mi itt az ön érdekeit… Mi így is mindent megteszünk, de oly szegényes a kivitel… Ez a darab is többet érdemelne…

 

Chodźko halkan fordít.

 

KAŻYŃSKI

Hivatalosan is az ön színháza lehetnénk… Ön gyakrabban láthatna el tanácsaival minket…

 

Chodźko halkan fordít.

 

GUBERNÁTOR

Hogy aztán én tartsam a hátamat, mi?

CHODŹKO

Hogy aztán enyém legyen a felelősség?

KAŻYŃSKI

De ezt nem muszáj… ez nem lényeges… csak a dotációt…

 

Chodźko halkan fordít.

 

GUBERNÁTOR

Legyint. Jó, megadom.

 

Taps, üdvrivalgás a színpadon.

 

KAŻYŃSKI

Megadta! Megadta! Köszönjük, tábornok úr, lelkünk minden melegével!…

 

Gubernátor elhárító mozdulatot tesz.

 

ÜGYELŐ

Csöndet!

 

Csönd lesz.

 

GUBERNÁTOR

Bogusławskihoz. Est-ce que vous me feriez l’honneur de passer dans ma loge?

BOGUSŁAWSKI

Merci de cette faveur.

 

Gubernátor, Bogusławski, Chodźko adjutánsok ki jobbra.

 

KAŻYŃSKI

Mindenki a helyére! Wróbel, ahogy visszajön, feltekerheti a függönyt! A képek rendben legyenek hátul!

 

Każyński, Díszletező, Kellékes hátul a díszleteket vizsgálja, Súgónő kimegy jobbra.
 

Második jelenet

HREHOROWICZÓWNA

Valami közös ajándék kellene a Mesternek…

KAMIŃSKA

Ilyen pocsék ripacskodást én még életemben nem láttam! Semmit se csinál abból, amit a próbán fecsegett! Semmit! Pont az ellenkezőjét! Én próbálok beleszeretni, de nem lehet! Nincs nő, aki el akarná csábítani az ilyet!

HREHOROWICZÓWNA

Mégis sikere van.

KAMIŃSKA

Őszinteség a színpadon! Na hiszen! Hatásvadász, ócska ripacskodás.

ROGOWSKI

Emberi kapcsolat! Partnerek! Magasztos eszmék! Aztán az első szóra ugrik a gubernátor páholyába, riszálni a seggét.

SKIBIŃSKI

Ne irigykedj már annyira.

ROGOWSKI

A nagy, varsói vendégművész! Bogusławski hangját utánozva. „Egyetlen dolog hat a közönségre: az őszinteség. Azt, fiam, a legbutább is, a legműveltebb is csalhatatlanul megérzi.”Nevet; Kamińskihoz. Még te is jobban játszol nála.

KAMIŃSKI

Még én is? Hogyhogy még én is?

 

Każyński és Ügyelő előbbre jön.

 

KAŻYŃSKI

Wróbel, figyeljen ide… Itt van már a postakocsi?

ÜGYELŐ

Már a kezdés előtt megjött.

KAŻYŃSKI

Előadás után rögtön lekíséri és beülteti. Megvárja, amíg elindul. Előadás után azonnal. Érti?

ÜGYELŐ

Értem.

KAŻYŃSKI

Nehogy aztán meggondolja magát, és itt maradjon a nyakunkon.

ÜGYELŐ

El is kísérhetem a városhatárig.

KAŻYŃSKI

Az. még jobb lesz.

 

Hrehorowiczówna hozzájuk lép.

 

HREHOROWICZÓWNA

Maciej… valami szép ajándékot kéne…

KAŻYŃSKI

Most?!

HREHOROWICZÓWNA

Nem, előadás után. Egy kis ünnepség keretében. A gubernátor már úgyse lesz itt.

KAŻYŃSKI

Ő mondta, hogy siet.

HREHOROWICZÓWNA

Ugyan! Rá lehet beszélni. Erre vár. Ez a legkevesebb, amivel tartozunk neki.

KAŻYŃSKI

Egyetlen fellépésért ekkora összeget még senkinek se fizettem.

HREHOROWICZÓWNA

Viszont megkaptad a dotációt. Az kicsivel több.

KAŻYŃSKI

Ezért nem neki tartozom hálával.

HREHOROWICZÓWNA

Dehogynem!

KAŻYŃSKI

Nem is játszik jól. Így mi is tudunk.

HREHOROWICZÓWNA

Maciej!

KAŻYŃSKI

Miért? Jól játszik?

HREHOROWICZÓWNA

És a próba? Csak a próba minden pénzt megért!

KAŻYŃSKI

Ne tessék nekem azt állítani, hogy őszintén be tetszett neki dőlni!

HREHOROWICZÓWNA

Én még soha nem tanultam ennyit senkitől!

KAŻYŃSKI

Tisztátalan dolgok ezek… Gyanús az nekem, hogy a művészet, hogy ennyire bonyolult a művészet… Ugyan! Üres hókuszpókusz az egész.

HREHOROWICZÓWNA

Elég rég vagyok a pályán…

KAŻYŃSKI

Hála istennek, hogy még rajta tetszik lenni.

HREHOROWICZÓWNA

Már nem sokáig….Most is alig kapok levegőt… az én koromban…

KAŻYŃSKI

Ne tessék!…

HREHOROWICZÓWNA

Szédülök… Fogjatok meg…

 

Ügyelő odaugrik, megtartja az eldőlni készülő Hrehorowiczównát. Páran közelebb jönnek.

 

KAMIŃSKA

Rosszul van?

PIĘKNOWSKA

Hívjunk orvost?

KAŻYŃSKI

Nem kell! Hrehorowicównához. Kérem szépen, ne tessék ezt csinálni!

SKIBIŃSKI

Az izgalom! Én is teljesen be vagyok rekedve.

KAMIŃSKA

Hagyjuk ki a jelenetét?

KAŻYŃSKI

Kérem szépen, ne tessék ezt velem… A többiekhez. Menjetek innét!

SKIBIŃSKI

Hessegeti a többieket. Nem kap levegőt, ne álljátok körül!

ROGOWSKI

Le kéne fektetni. Hogy a feje legyen alul.

KAŻYŃSKI

Drága művésznő!… Csak a tapsig tessék kibírni! A tapsig!

SÚGÓNŐ

Bejön. Kölnivíz! A halántékára! Kenegeti Hrehorowiczówna halántékát. Húzzuk ki a jelenetét, hadd pihenjen, aztán a tapsra már bejöhet.

ROGOWSKI

Az egyik legjobb jelenetem van vele! Hrehorowiczównához. Tessék mélyeket lélegezni!

HREHOROWICZÓWNA

Pihegve. Istenem… ha én nem lennék ennyire öreg… öreg és fáradt… istenem…

ÜGYELŐ

Nem tudom, meddig lehet ezt…

KAŻYŃSKI

Tessék megnyugodni, minden úgy lesz, minden! Megígérem!

HREHOROWICZÓWNA

Egy kis vizet kérek…

 

Súgónő kirohan, Hrehorowiczówna kiszabadul az Ügyelő karjaiból.

 

ROGOWSKI

Tessék vigyázni!… Każyńskihoz. Támogassuk az öltözőbe.

KAMIŃSKA

Majd én.

ROGOWSKI

Tetszik tudni járni?

HREHOROWICZÓWNA

Elhaló hangon. Múló rosszullét volt… Köszönöm, gyerekek…

 

Kitámogatják a színről, mindenki elmegy utána Każyński és Ügyelő kivételével.

 

KAŻYŃSKI

Ügyelőhöz. Ahogy megbeszéltük.

 

Każyński Hrehorowiczówna után siet, Ügyelő kimegy balra.
 

Harmadik jelenet

A jobb páholyban megjelenik Gubernátor, Bogusławski, Chodźko és néhány adjutáns; Bogusławski kivételével leülnek a helyükre. Gubernátor a nézőket szemléli.

 

GUBERNÁTOR

Szépen összegyűltek az ön tiszteletére.

 

Chodźko halkan fordítja Bogusławskinak.

 

BOGUSŁAWSKI

Úgy vélem, hogy ma este az ön jelenléte az igazi esemény.

 

Chodźko halkan fordítja Gubernátornak.

 

GUBERNÁTOR

Azért a tapsot ön fogja learatni.

 

Chodźko fordít.

 

BOGUSŁAWSKI

Én azt szeretném, ha egy képmás aratna sikert ma este.

 

Chodźko fordít.

 

GUBERNÁTOR

Bravó! Ön olyan jól forgatja a szót, mintha nemcsak a színpadon játszaná az álszent Tartuffe szerepét.

 

Chodźko fordít.

 

BOGUSŁAWSKI

A főszereplő megválasztása Każyński direktor urat dicséri.

 

Chodźko fordít.

 

GUBERNÁTOR

Nevet. Azt hiszi, ezzel most kisiklott?

BOGUSŁAWSKI

Nem figyel Chodźko fordítására. Tábornok úr… Szeretném, ha baj nélkül érne véget az előadás…

 

Gubernátor felfigyel, Bogusławskira néz. Bogusławski közelebb hajol hozzá, Chodźko a háttérben marad.

 

BOGUSŁAWSKI

Úgy hallottam, hogy az egyik színész, Antoni Rybak a neve, Antoni Rybak… egy késsel neki akar esni a képmásnak… éppen a legnagyszerűbb pillanatban… az egyenruhája bélésébe rejtette a kést… Előveszi az ajándékba kapott tőrét. Még ennél is hosszabb… cári egyenruha, testőrtiszti.

 

Gubernátor dermedten ül, Bogusławski elteszi a kést, Gubernátor int a fejével, az egyik adjutáns felugrik, odahajol.

 

BOGUSŁAWSKI

Antoni Rybak….

GUBERNÁTOR

Feltűnés nélkül.

 

Adjutáns kisiet a páholyból. Gubernátor ismét mosolyog. Chodźko az adjutáns után bámul, nem érti, miért ment el.

 

GUBERNÁTOR

Mindig sejtettem, hogy a legnagyobb színészek… ilyenek.

 

Chodźko halkan fordít.

 

GUBERNÁTOR

A művészek, az igaziak, ilyenek. És hogy köztük és köztünk van valami mélységes rokonság.

 

Chodźko fordít.

 

BOGUSŁAWSKI

Van, tábornok úr, biztosíthatom.

 

Chodźko fordít.

 

GUBERNÁTOR

Nos, kedves művész úr, felajzva várom a harmadik felvonást.

 

Bogusławski meghajol, kimegy a páholyból. A bal páholyban megjelenik Każyński, leül.

 

GUBERNÁTOR

Ettől féltünk mi annyira? Ezt kellett nekem lenyomoztatnom?

CHODŹKO

Veszélyes hírben áll.

GUBERNÁTOR

Ez? Tudja, mi ez? Egy színész.

 

Negyedik jelenet

Az áttetsző kortina mögött Kamińska, Rogwoski, Skibiński, jobbról jön Bogusławski, balról belép Ügyelő.

 

ÜGYELŐ

Kezdhetjük, Mester?

BOGUSŁAWSKI

Kezdhetjük.

KAMIŃSKA

Egy pillanat, Mester. Ön előadás után azonnal útnak indul… Ez az utolsó alkalom… Hadd adjam át önnek a társulat néhány önt szerető tagjának ajándékát. Nyújtja a kezét.

BOGUSŁAWSKI

Ez micsoda? Átveszi.

KAMIŃSKA

Gombok, Mester. A ruháinkról. Úgy véltük, így jövünk ki a legolcsóbban.

ROGOWSKI

Kárörvendve nevet. Ez jó! Nagyon jó! Hát ez óriási!

 

Kis csönd, Bogusławski áll, maga elé mered, aztán zsebre vágja a gombokat, és kisiet balra. Kamińska jobbra megy ki.

 

ÜGYELŐ

Figyelem, kezdjük az utolsó felvonást! Rogowski úr, Skibiński úr! Nézőtér sötét!

 

Ötödik jelenet

A nézőtéri világítás kialszik. Skibiński és Rogowski kimegy jobbra. Felmegy az áttetsző kortina. Rogowski és Skibiński besiet jobbról.

 

SKIBIŃSKI

    Hová szaladsz?

ROGOWSKI

    Nem is tudom – jaj, hihetetlen!

SKIBIŃSKI

    Én azt tanácsolom, fontoljuk meg mi ketten,
    Hogy mit tegyünk, ha már így fordult az eset.

ROGOWSKI

    Ez a kazetta, ez még veszélyes lehet:
    Nekem a legnagyobb gondot most ez okozza.

SKIBIŃSKI

    De mi is hát ez a titokzatos kazetta?

ROGOWSKI

    Argas barátomé e kazetta – szegény
    Titokban bízta rám még annak idején,
    Amikor menekült, az én kezembe adta,
    Tudom, iratait rejti ez a kazetta,
    S ettől függ élete és minden birtoka.

SKIBIŃSKI

    Hogyan bízhattad ezt Tartuffe gondjaira?

ROGOWSKI

    Lelkiismereti kérdés volt ez valóban;
    Elmondtam titkomat; megbíztam árulómban,
    És elhittem neki, rábírt érveivel,
    Hogy az iratokat jobb, ha ő rejti el,
    Mert így, ha kutatás indul meg a dologban,
    Találok kiutat s tagadhatok nyugodtan…
    Én befogadtam őt, koldus volt, nincstelen:
    De több áhítatos alak nem kell nekem.
    Ha rájuk gondolok, dühömben forr a vérem;
    S már jöhet ezután, ott ütöm, ahol érem.

SKIBIŃSKI

    Azért, mert rászedett egy szemtelen gazember
    Sivár erkölccsel és dagályos intelemmel,
    Hirtelen azt hiszed, hogy mindenki ilyen,
    S igazi áhítat sehol meg nem terem?

 

Jön Kamiński.

 

KAMIŃSKI

    Apám! Igaz-e, hogy e gaz megfenyegette,
    S ami jót tett vele apám, már elfeledte,
    S többet is mert ez a rongy felfuvalkodott,
    S kezébe tőrt apám nagy jósága adott?

ROGOWSKI

    Igen, így van, fiam, s kínom már tűrhetetlen.

KAMIŃSKI

    Apám, csak bízza rám: a két fülét lemetszem.
    Én elintézem őt, agyoncsapom, levágom.

SKIBIŃSKI

    Kissé fiatalos megoldás ez, barátom.
    Jobb lesz indulatát lecsillapítani:
    Korunk a rend kora, és nem jár jól, aki
    Erőszakoskodik és megsérti a törvényt.

 

Jön Hrehorowiczówna, Pięknowska, Kamińska, Sibinska.

 

HREHOROWICZÓWNA

    Milyen rettenetes titkok ezek? Mi történt?

ROGOWSKI

    Buzgón befogadok egy embert nyomorában,
    Jobban saját öcsém, az sem élhetne nálam,
    Jótéteményemet naponta élvezi,
    Lányomat s pénzemet odaadom neki,
    Ő pedig azalatt, sötét terveit szőve,
    A gazember pimasz szemet mer vetni nőmre,
    Birtokomból elűz és letaszítana
    Oda, ahonnan én húztam ki valaha.

SKIBIŃSKA

    Szegény!

HREHOROWICZÓWNA

    Nem, fiam, én nem hihetem sehogy sem,
    Hogy része van neki egy rossz cselekedetben.

ROGOWSKI

    Hogy?

HREHOROWICZÓWNA

    A jámborokat irigység környezi.

ROGOWSKI

    Tessék? Mit mond, anyám? Hogy kell ezt érteni?

HREHOROWICZÓWNA

    Kölönös életet élnek itt a tiéid,
    S tudod, hogy őt milyen gyűlölettel kísérik.

ROGOWSKI

    De mondtam már, anyám, láttam saját szememmel.

HREHOROWICZÓWNA

    Nem is tudod, milyen gonosz az irigy ember.

ROGOWSKI

    Ez a beszéd, anyám, mondhatom, esztelen.
    Láttam – és tanu rá a saját két szemem.

HREHOROWICZÓWNA

    A látszat, istenem, gyakran tévútra visz.
    S hányszor csalódhatik az ember szeme is!

ROGOWSKI

    Ha más gyötörne így, tudnám, hogyan beszéljek,
    De inkább hallgatok – úgy elöntött a méreg.

SKIBIŃSKA

Rogowskihoz.

    Csak visszakapta a magáét – ez szabály;
    Nem akart hinni s most hitelre nem talál.

SKIBIŃSKI

    Hány perc vész kárba e mihaszna semmiségre,
    És legfőbb ideje már intézkedni végre.
    Ha Tartuffe fenyeget, nem kis veszedelem.

KAMIŃSKI

    Hogyan? Lehet-e hát, hogy ilyen szemtelen!

KAMIŃSKA

    Nem tudom hinni, hogy ez így mehetne végbe:
    Túlontúl feltűnő hálátlan cselszövése.

SKIBIŃSKI

Rogowskihoz.

    Csak ne bízz ebben: a módot majd megleli,
    Hogy a pör ellened sikerüljön neki.
    Kevesebb okkal is vitt már gonosz hínárba
    Ártatlanokat a cselszövők intrikája.

KAMIŃSKA

    Ha tudom, hogy ez a fegyver van a kezében,
    Ilyen nagy zűrzavart nem keltek semmiképpen.

 

Jön Niedzielski.

 

ROGOWSKI

    Ki ez? Ki ez az úr? Skibińskához. Menjen, kérdezze meg,
    Most aztán szívesen látok vendégeket!

NIEDZIELSKI

Rogowskihoz, gúnyosan.

    Üdvözlöm önt, uram. Az ég bosszúja érje
    Az ellenségeit, önt meg kegye kisérje.
    Engedje meg, uram, mert azért zavarom csak,
    Hogy egy rendeletet a házon végrehajtsak.

ROGOWSKI

    Hogy ön azért…

NIEDZIELSKI

    Uram, csak semmi izgalom.
    Egy kis fölszólítás, ez a hivatalom,
    Kilakoltatni önt s övéit s persze minden
    Ingóságot, bútort elszállítatni innen.
    Jogerős rendelet és haladéktalan…

ROGOWSKI

    Én, innen el?

NIEDZIELSKI

    Igen, ha úgy tetszik, uram.
    Hiszen most már e ház, ezt tudjuk mind a ketten,
    A jó Tartuffe úré, megfellebbezhetetlen.

ROGOWSKI

 

    De…

NIEDZIELSKI

    Jól tudom, uram, hogy egymillió miatt
    Sem türne lázadást vagy villongásokat
    S mint hű alattvaló és tisztességes ember
    Elszenvedi, amit a törvény szava rendel…
    Viszontlátásra! A jóságos Isten óvja!

ROGOWSKI

    Csapjon le mennyköve beléd és megbízódba!

 

Niedzielski meghajol, kimegy.

 

ROGOWSKI

Hrehowiczównához.

    Nos, világos-e már Tartuffe sok árulása?

HREHOROWICZÓWNA

    Úgy vagyok, mint aki égből potyog a sárba.

 

Jön Damse.

 

DAMSE

    Bocsánat, Orgon úr, meg kell zavarnom itt,
    De a fenyegető veszély rákényszerít.
    A gazember, aki sokáig csalta önt,
    Fejedelmünk elé kihallgatásra ment.
    S előadta, hogy ön tudva rejtette itt
    Egy fölségáruló titkos papírjait.

ROGOWSKI

    Az ember igazán förtelmes bestia!

DAMSE

    Most a kis haladék is végzetes hiba,
    Hintóm a kapuban: jöjjön, fő a sietség,
    S itt van ezer arany a költségekre: tessék.

 

Jön Boguslawki.

 

BOGUSŁAWSKI

    Lassan, uram, minek szaladni? Csak nyugodtan:
    Megpihenhet hamar egy jó, közeli lyukban.
    Letartóztatjuk, és e percben már fogoly.

 

Néhány színész kifelé tekinget, hol marad Rybak. Każyński is észreveszi, megrémül.

 

ROGOWSKI

    Áruló! Ezzel a fogással búcsúzol?

PIĘKNOWSKA

    Mondhatom, igazán dicsőségére válik,
    Hogy miért jött s milyen megbizatással áll itt!

 

Każyński a színpadra integet kérdőn, de nem veszik észre.

 

BOGUSŁAWSKI

    Dicsőség bármilyen megbízás, amelyet
    Az a hatalom ad, melytől ez is ered.

ROGOWSKI

    S arra emlékszel-e, te hálátlan gazember,
    Hogy honnan húztalak ki irgalmas kezemmel?

BOGUSŁAWSKI

    No, igen, jól tudom, mennyire segített,
    De a trón érdeke áll mindenek felett,
    Ez kívánja, e szent függés, jogos erőszak,
    Hogy most minden egyéb hálát szívembe fojtsak,
    Jó barátot, szülőt, feleséget, s ha kell,
    Magamat is velük áldozom érte fel.

 

Hátrafordul, de Rybak nincs ott. Kis szünet. Każyński feláll, rémülten integet. Színészek rémülten, páran arcukat kezükkel eltakarva állnak. Bogusławski vigyorog.

Gubernátor páholyában ideges mozgás.

Bogusławski széles mozdulattal hátramutat, ahol hirtelen befordul a három kulissza: a sasok és a cár képmása. Gubernátor felugrik, liheg, Bogusławski Gubernátor felé fordul, áll, majd gyors léptekkel a jobb páholy elé megy, térdre veti magát.

 

BOGUSŁAWSKI

    Ön az, Tábornok Úr? Ön folyton üldöz engem,
    Ön előtt ismerős e káros, ferde jellem,
    Ismeri vétkeim, ismeri cselvetésem,
    Minket nem ismer így talán maga az ég sem.
    Ön mégis utolért! Hát megadom magam,
    S bármi a büntetés, nincs ellene szavam.
    Uralkodónk kegyét terjessze ki e házra,
    Engem vigyenek el bilincsben, megalázva,
    Én megérdemlek minden büntetést, bármi vár,
    E házat pedig áldja meg – maga a cár!

KAŻYŃSKI

Wróbel! Kürt!

 

Kürtszó. Gubernátor felugrik, kirohan a páholyból, Chodźko és adjutánsok utána.

 

KAŻYŃSKI

Wróbel! Függöny!

 

Ügyelő átrohan hátulról előre; balra a színészek között, és eltűnik. Pár civil tűnik fel a járásokban riadtan. Każyński kirohan a páholyából. Lemegy az áttetsző kortina.
 

Hatodik jelenet

A kortina mögött nagy mozgás, hangzavar, fejetlenség, ismeretlenek vágtatnak át a színen.

 

ÜGYELŐ

Kintről. Direktor úr! Direktor úr! – Rybak! Rybak!

 

Ügyelő átrohan a színen.

 

DAMSE

Üvölt. Rybak! Rybak!

 

Adjutánsok loholnak át a színpadon, nyomukban civilek. A hangzavar és a fejetlenség lassan elül. Felmegy a kortina. A színen félig még jelmezben, félig már civilben, paróka nélkül a színészek Bogusławski és Rybak nélkül. Kellékes közöttük áll; Díszletező, Ügyelő, Súgónő és Każyński nincs ott. Rogowski a díszletpamlagon hever, arcát kezébe temetve. Kamińska az egyik széken ül, mintha fejbe vágták volna. Szünet. Csönd.

 

ROGOWSKI

Kész, vége! Végünk van! Visznek minket Szibériába! Kis csönd. Megölöm azt a barmot! Kitekerem a nyakát! Egyszerűen nem jön be a jelenetre!

PIĘKNOWSKA

Nem értem. A szünetben még itt volt… pezsgőzött ő is.

DAMSE

Leitta magát. Most alszik valahol.

ROGOWSKI

Tönkretette a pályámat! Az életemet! A Mester is! Csak áll és vigyorog! Egy örökkévalóságig áll és vigyorog! Mért nem talált ki valamit?!

NIEDZIELSKI

Kitalált.

ROGOWSKI

Nahát, az volt a legkínosabb! Mindenki röhögött! Az volt a legszörnyűbb!

HREHOROWICZÓWNA

Megmentette az előadást, nem?

ROGOWSKI

Inkább ne tette volna! Niedzielskihez. Neked kellett volna! De te csak bámulsz kintről, mint egy hülye! Mért nem jöttél be Rybak helyett? Te voltál közülünk az egyetlen odakint!

NIEDZIELSKI

Én a törvényszolga vagyok. Nem jöhetek be rendőrként.

SKIBIŃSKI

Wróbelnak kellett volna bejönnie.

NIEDZIELSKI

Civilben?

ROGOWSKI

Végünk! Vége a színháznak!

HREHOROWICZÓWNA

Miért, mi történt? Szépen lement az előadás. Mibe tudnak belekötni? A Mester megmentette.

ROGOWSKI

De hogyan! Uramisten, most is remegek tőle! Ekkora botrányt! És az a hülye Wróbel még kürtöl is a végén! – Tudjátok, mi lesz? Hogy mi megbeszéltük Rybakkal… összeesküvés! Ez lesz!

 

Berohan Ügyelő.

 

ÜGYELŐ

A direktor? Kis csönd. Direktor úr! Direktor úr! Kirohan.

KAMIŃSKA

Hol a Mester?

 

Körülnéznek.

 

ROGOWSKI

Biztos elment. Neki könnyű. Jött, játszott, elmegy. De mi!

HREHOROWICZÓWNA

Miért, mit tehetnek velünk?

NIEDZIELSKI

Mi rendesen játszottunk.

KAMIŃSKI

És a Mester megmentette az előadást…

 

Jön Súgónő, a kezeit tördeli.

 

SÚGÓNŐ

Nincsen sehol! Nincs az épületben!

ROGOWSKI

Na ja. Várta a postakocsi.

SÚGÓNŐ

Rybak!…Rybak!…

SKIBIŃSKA

Szerencsétlen fiú. Minimum kivégzik.

PIĘKNOWSKA

Jézusmária!

 

Súgónő felzokog, lerogy a másik székre.

 

SÚGÓNŐ

Nincs az épületben… Mindent átkutattak…

DAMSE

A rohadék. Szerintem írásban határoljuk el magunkat…

KAMIŃSKI

Nem jött be, istenkém… A Mester azonnal kapcsolt… Nem?

SKIBIŃSKA

Ahogy ott álltam… iszonyú csönd… és érzem, jön lentről fölfelé… árad fölfelé… valami néma, hatalmas öröm…

HREHOROWICZÓWNA

Kár is beszélni róla.

ROGOWSKI

Magának is könnyű, magának nincs sok hátra.

SKIBIŃSKA

Gyerekek, ez pokoli siker volt!

 

Kis csönd.

 

KAMIŃSKA

Hova lett a Mester?

ROGOWSKI

Niedzielskihez. Elvitte a szép, fehér kabátodat.

NIEDZIELSKI

Legalább marad emléke rólam.

DAMSE

A legkevesebb, hogy bezárják a színházat. Ez a legkevesebb. Majd ránk fogják, hogy mi Rybakkal együtt!…

KAMIŃSKI

Miért? Attól, hogy elfelejtett bejönni?

ROGOWSKI

Felugrik. Igen, azért! Ezt nem lehet megbocsátani! Itt a gubernátor, és ő csak úgy, egyszerűen… Ez súlyosabb, mintha kórusban éltettük volna Napóleont!

HREHOROWICZÓWNA

Kamińskához. Nem kéne beszélned velük Rybak érdekében? Szegény fiú, véletlenül elfelejtette…

KAMIŃSKA

Elfelejtette?

HREHOROWICZÓWNA

Én nem tudok más magyarázatot. De szerintem ők se tudnak.

 

Kis csönd. Betántorog sápadtan, csapzottan Każyński, lerogy a pamlagra, csönd.

 

KAŻYŃSKI

Wróbel?

DAMSE

A direktor urat keresi.

KAŻYŃSKI

Vodkát.

 

Kellékes előrejön, átad egy lapos üveget, Każyński meghúzza.

 

KAŻYŃSKI

Mától a színházban szesztilalom van, világos? Aki megszegi, repül. Rendelet. Meghúzza az üveget, körbenéz, csodálkozik. A dotációt nem vonták vissza. Felnevet, csönd. Nem lesz kritika. Nincs, aki megírja. Chodzkót kirúgták. Felnevet. Velem csak azért üvöltöztek… csak azért, mert színpadra állítottam a cár képét. Csodálkozva. Pedig ők utasítottak rá… És hogy soha többé, különben… Remegés fogja el, iszik.

ROGOWSKI

És velünk mi lesz?!

SKIBIŃSKI

Bezárják a színházat?

KAŻYŃSKI

Játszani fogunk. Mindenki. Rendelet. Iszik. Wróbel ki van rúgva.

DAMSE

Miért?!

KAŻYŃSKI

Nem tudom. Rendelet.

NIEDZIELSKI

Nem igazán kifizetődő, ha valaki… ügyelő.

PIĘKNOWSKA

És Rybak? Vele mi lesz?

SÚGÓNŐ

Hol van?!

KAŻYŃSKI

Honnan tudjam? Remeg, iszik.

 

Jön Díszletező karján a fehér kabát.

 

DÍSZLETEZŐ

Niedzielskihez. A művész úr öltözőjében volt, a széken.

 

Csönd, Niedzielski átveszi a kabátot.

 

KAMIŃSKA

Hol van a Mester?

DÍSZLETEZŐ

Elment a kocsival.

KAMIŃSKA

Látta?

DÍSZLETEZŐ

Láttam. A tömeg nem vette észre… pedig éppen őt éltették, meg a direktor urat… aztán szétverték őket, és mindenki hazament.

KAŻYŃSKI

Éltettek, engem?

DÍSZLETEZŐ

Igenis. Mint hazafit, kérem.

 

Csönd.

 

KAŻYŃSKI

Felnevet. Jól megkapták tőlünk! Reszketett az egész tisztikar!

 

Csönd.

 

HREHOROWICZÓWNA

Kár ennyit beszélni róla. Minden szépen elrendeződött.

SÚGÓNŐ

Rybak hol van?

DÍSZLETEZŐ

Nem tudom.

KAŻYŃSKI

Leitta magát.

SÚGÓNŐ

Hogyhogy?

KAŻYŃSKI

Nem tudom. Ők mondták. Ez a hivatalos. Ezért van mostantól szesztilalom.

 

Inna, de az üveg üres. Díszletező lapos üveget ad át, Każyński meghúzza.

 

PIĘKNOWSKA

És ők honnan tudják?

KAŻYŃSKI

Ők mindent tudnak.

 

Hrehorowicówna felnevet. Csönd. Jön Rybak, az arca véres, az egyenruha cafatokban lóg róla, ragyog az örömtől.

 

RYBAK

A Mester? Hol a Mester?

SÚGÓNŐ

Felsikolt. Antoni!

 

Elképedés.

 

RYBAK

A Mester?

KAŻYŃSKI

Maga ki van rúgva.

RYBAK

Tudom, már mondták. – A Mester?

DÍSZLETEZŐ

Elment.

KAŻYŃSKI

Mondd csak, ha meg nem sértelek… hol voltál te az utolsó felvonás alatt?

RYBAK

Nevet. Jöttek és elvittek.

KAMIŃSKA

Kicsoda?

RYBAK

Hát ők. Egy csomó katona, meg civilek… ültem az öltözőben, berontottak, nekem estek, szétszabdalták a kabátomat… hogy hol a kés… hova dugtam…

PIĘKNOWSKA

Milyen kés?

RYBAK

Ezt kérdeztem én is, erre kaptam az első pofont. Nevet. Micsoda szerencse, micsoda véletlen, hogy éppen akkor vittek el….

ROGOWSKI

Szerencse?!

RYBAK

Nem kellett bejönnöm! Most nem kell szembe köpnöm magam… Én magamtól nem mertem volna… gyáva voltam. És milyen buta! Boldogan nevet. Biztos, hogy elment a Mester? Meg szeretném csókolni a kezét!

HREHOROWICZÓWNA

Elment, kész.

KAŻYŃSKI

Szóval téged lefogtak…

RYBAK

Vidáman. Az adjutáns, aki vallatni kezdett… le van fokozva. Éppen pofozott, amikor berohant egy ezredes, ordított, letépte a rangjelzését… Engem seggbe rúgott, azt ordította: „Magából nem lesz nemzeti hős, nem lesz mártír, hiába is szeretné!” – és akkor kiengedtek.

 

Każyński felnevet, elharapja.

 

RYBAK

Ki vagyok tiltva Vilnából. Elővesz egy papírt, nézi. Harmadosztályú hivatalnok lettem. Írnok leszek, Grodnóban. Reggel kell indulnom. – Miért pont Grodnóban? Nevet. Milyen volt? Tapsoltak? Félelmetes volt? Mondjátok már!

 

Każyński feláll.

 

KAŻYŃSKI

Mindenki menjen haza. Én beteg vagyok, engem ez nagyon megviselt… Tessék hazamenni! Kimegy.

SKIBIŃSKA

Álltunk és vártunk… vártuk, hogy bejössz…

RYBAK

És? És?

KAMIŃSKA

Csend volt… A Mester nevetett…

NIEDZIELSKI

Vigyorgott.

RYBAK

Gonoszul? Győztesen?

KAMIŃSKA

Úgy.

SKIBIŃSKI

Csönd volt…

KAMIŃSKI

Każyński ordított a páholyból…

SKIBIŃSKA

Hátul befordultak a képek…

DÍSZLETEZŐ

Muszáj volt… így se volt végszó rá…

RYBAK

Persze, a végszó az enyém… És?

NIEDZIELSKI

A gubernátor felugrott…

KAMIŃSKA

Borzasztó sokáig tartott… szinte órákig…

SKIBIŃSKA

Csönd volt, és úgy örültek odalent… úgy örültek!

RYBAK

És? És?

KAMIŃSKA

A Mester térdre vetette magát…

SKIBIŃSKA

A gubernátor páholyánál…

KAMIŃSKI

Rögtönzött egy szép monológot, a darab verselésében… hogy ő bevallja a bűneit, mert a gubernátor mindent tud róla… a bűneit…

RYBAK

Fantasztikus!

KAMIŃSKI

Nevettek… a gubernátor nem…

NIEDZIELSKI

Az kirohant.

PIĘKNOWSKA

Wróbel megfújta a kürtöt…

RYBAK

Így képzeltem!… csak a rögtönzést nem… Zseniális! Amíg pofoztak, elképzeltem……. most jön be a Mester nélkülem… most mondja… most fordul felém, de én nem vagyok… és csönd… halálos csönd…

KAMIŃSKI

Igen!!!

 

Feléje fordulnak.

 

KAMIŃSKI

Ő ezt előre tudta!

HREHOROWICZÓWNA

Semmit sem tudhatunk biztosan, gyerekek.

KAMIŃSKI

De igen! És a Mester… számított ránk! Hogy mi segíteni fogjuk… és mi segítettük… mert álltunk, és hallgattunk… És akkor elmondhatta a rögtönzést… amitől még inkább… Én végig éreztem valamit. Igen. Ösztönösen. Mi nagyon jó partnerei voltunk a Mesternek!

 

Kamińska hozzámegy, megsimogatja a fejét, szomorúan mosolyog.

 

HREHOROWICZÓWNA

Vannak barátaim Grodnóban, majd megadom a címüket.

RYBAK

Köszönöm. – És most zötyög egy közönséges postakocsiban… Édesdeden szunyókál… Neki ez semmi. Egy vendégjáték. Még keresett is rajta.

SÚGÓNŐ

Meglátogatlak Grodnóban…

 

Rybak legyint.

 

SÚGÓNŐ

Elmegyek veled.

RYBAK

Te csak maradj itt. Örülj, hogy színházban élhetsz. – Örüljetek.

HREHOROWICZÓWNA

Gyerekek, szerintem eljöhetnétek vacsorázni. – Antoni, ha összepakoltál, gyere te is.

RYBAK

Utolsó vacsora. Köszönöm.

 

Mind el Hrehorowiczówna után; Rogowski és Damse másik oldalon megy ki. Ott marad Díszletező, Kellékes, Rybak.
 

Hetedik jelenet

DÍSZLETEZŐ

Na, pakoljunk.

 

Kiviszik a pamlagot, a két széket, az asztalkát, Rybak nézi őket. Díszletező és Kellékes visszajön.

 

DÍSZLETEZŐ

Figyeljen rám, Rybak úr. Én megmondom magának; hogy ezt az egészet ki csinálta. Ezt az egészet a Mester csinálta!

 

Kellékes bólogat.

 

DÍSZLETEZŐ

Magát is ő vitette el egy kicsit…

 

Kellékes meglepődik.

 

DÍSZLETEZŐ

Tudja, miért? Mert őneki a kisujjában van minden. Neki a cáriak között, a tisztek között is vannak emberei. Mindenütt. Még a cár környezetében is, higgye el nekem, én ezt tudom. Ez az egész, Rybak úr, meg volt beszélve. Már úgy jött ide, hogy ez lesz.

KELLÉKES

Bogusławski mindig így csinálja. Megjelenik valahol, csodát tesz, és eltűnik. Ez a módszere.

DÍSZLETEZŐ

Mert neki mindenütt megvannak az emberei. Akikre számíthat. Itt is tudta rögtön, kivel hányadán áll.

KELLÉKES

Így van. Mert ha én például nem fordítom be a sast… De ő tudta, hogy be fogom fordítani. Mert ő tudja, ki az ő embere.

DÍSZLETEZŐ

Hát, isten áldja, Rybak úr.

RYBAK

Magát is.

KELLÉKES

Mondja meg a Mesternek, ha látja…

RYBAK

Grodnóban?

DÍSZLETEZŐ

Ott is. Sokfelé jár. Mindenhová elvetődik, legalább egyszer.

KELLÉKES

Mondja meg neki… hogy mi tudjuk. Csak ennyit.

RYBAK

Megmondom.

DÍSZLETEZŐ

Na, isten áldja.

 

Díszletező, Kellékes kimegy. Rybak körbejár a színpadon, szemlélődik.

 

RYBAK

Milyen rég volt, amikor én színész voltam… Amikor itt játszott Bogusławski, a Mester… Még egyszer körülnéz. Hát, itt is voltunk egyszer. Kimegy.

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]