Töredékek
|
Hommage à Diogenész
| – …Ez Esgyé telefonja… Kérem hagyjon üzenetet… |
| – Semmi… Nem fontos… Csak egy kicsit szerettem volna magamra találni… |
|
|
Hommage à Sziszüphosz
| …mióta az eszemet tudom hajszoltan |
| hajszolva csak a verset görgetem |
| magam előtt – mint a gyerek a gurigát |
| a (szent) szkarabeusz a galacsint – |
| hogy ne is mondjam mint a sziklát a |
| titán (akit egyik első versemben |
| megidéztem illendő ódai módra |
| vakmerő szapphói strófákban) |
| máris azzal a titáni tudattal |
| hogy az isteni átok elől sose lesz |
| menekvés… (hová is lehetne?) |
|
|
Hommage à Pégaszosz
| …ébredés és elalvás között (beleértve |
| az éjszakai felriadásokat is) folytonosan |
| ott sajog szügyemben a múzsai ló félhold- |
| patája de mégse érek el soha a Helikónhoz |
| sohasem fakasztom fel a Hippokréné forrás |
| vizét (micsoda kép- és mítosz-zavar de |
| mi más idézhetné fel ezt a képtelen hely- |
| zetet) mintha a ló volna a lovas és a |
|
|
Hommage à Pindarosz
| Minden halott jó. A legjobb. (vö: A legjobb
|
|
a víz. I. olimpiai óda – ie. V. század). Feleim |
| akik még nem lettetek por és hamu, de a hús és vér |
| oly romlandó zűrzavarába bezárva éltek |
| velem együtt – haragudjak-e a porra és hamura |
| a sárra és mocsokra amivé lettek a voltak? Töprengjek-e azon |
| hogy jót vagy semmit? A semmiről? Hiszen a legrosszabbnak is |
| volt egy jó szava ha nem hozzám hát tehozzád vagy másvalakihez egy |
| feledhetetlen megmozdulása a labdatéren egy szemevillanása amely |
| – ha nem is arany, de – mint éjszakában égő
|
|
tűz, kicsillog a fejedelmi kincs közepéből? (lásd: ugyanott) Feleim, mit akartok |
| a föld alatt lakozóktól itt a földön? Igazságot? a férgek |
| jonhaiban vándorlóktól? Jóságot? a semmitől? Voltak aki voltak |
| lettek aki lettek és nem lesznek soha többé. Legjobb
|
|
a víz. Világra szüli a magzatot. A föld színén fenntartja az élőt. |
| Ismeretlen útjára sodorja a holtat. Legjobb a víz.
|
|
|
Hommage à la nature
| …az évelő (még mindig évelő) bíborlilás |
| ciklámen mely a teraszon e télutón megint |
| kivirágzott – vadabbul mint az első tavaszán – |
| messzire ágaskodva a nap felé |
| ma reggel egyszerre lehanyatlott |
| sokáévelt és ívelt elgyöngült szárai |
| beleroskadtak ebbe a váratlan kései |
| őrjöngő ifjúságba Már semmi érvelés |
| nem hozza vissza hosszú évelését… |
|
|
Hommage à Borges
| csak don Jorge Luistól tanultam |
| (ha nem épp ő találta ki) |
| Ha csak árnyat mondtak volna |
| oda se neki rá se rázzunk |
| de e fél árny mögött ott lapul |
|
|
|