Szuvenír Szuvenír

sobre el Napfogyatkozás Szigliget agosto 11, 11:26–14:13 h.
(August 2081 quelque part on the globalizált GLOBO)
 
AZNAP (után) MÁSNAP mikor négymilliárdan látták
a nagy Mennyei Ceremóniát
 
(a globalizálódó de öröktőlfogva szabálytalanul
globalizált Glóbusnak ama boldog
 
sávjaiban ahol pontos menetrend szerint előreláthatólag
szabadszemmel látni leendett)
 
szigorúan szabadalmazott fekete ókulárékkal oltalmazva
szemüket a fekete látvány
 
elől az irreverzibilis vakságtól reszkető ártatlan retinákkal
a szétszóratott emberi népnek
 
ez összesereglett békés Nagy Családja Nagy
Összebékülésében és Összecsődülésében
 
az ősellenség Nagycsaládok Keresztapáinak áldásos
védnöksége alatt a Nagytudósok
 
és Nagytudatlanok az asztrológok és asztronómók
zoológok és neológok csillag-
 
ászok és csillagmások csillagjósok és csillagcsalók
ortodoxok és alternatívok
 
mind más-mást hirdető ám a Nagy Élmény Nagy
Várakozásában ezegyszer egyhúron
 
pendülő korifeusok és sarlatánok egyszerre bizalomkeltő
és fenyegető margináliái
 
mellett a közszolgálati és közkereskedelmi Közvetítők
közösen kegyes konyha-
 
és percre- és mindenrekész közreműködésének
köszönhetően a terroristák és a terrorizáltak
 
és a terroristaellenes kommandók a frissen
kihantolt tömegsírok névtelen
 
nevezetességei és a sírok betemetői és a tömeggyilkosok
vérbosszulói a bér- (vagy nem-
 
bér-) gyilkosságra készülő rendőrszázadosok és az őket
felbérelő némberek (vagy csak
 
táncbavitt Katák) a Távol-Nyugati „új” (vagy régi)
fasiszta ámokfutó tömegmészáros
 
a megtalálhatatlan szerzetesi magányába visszavonultan
mély meditációba merült
 
huszonhatszoros börtönszökevény bankrabló és a
bankrablókat őrző (vagy nem is őrző)
 
börtönőrök valamint a börtönszökevény szentté avatását
illetve a halálbüntetés azonnali
 
hazai visszaállítását aláírásokban és feliratokban
egyszerre követelő gyüldék és gyülevények
 
a Mélyafrikai hutuk és tuccik közül azok akiknek tetemei
nem úszattak lefelé az Aruvimi
 
(vagy az Ubangi) véreres árján mint egykor az
elszabadult tutajok a Tiszán az itt meg ott
 
meg amott elöntött árterek lakosai rájukdőlt födelük
beroskadt kapufélfáik alatt Óperencián
 
túl és Óperencián innen Távol-Keleteken az újból kiújult
etyepetye-csetepaték a Közel-
 
Keleteken soha félbe se szakadt pata-cseték a Közép-
Keleten épp ekkoriban a legújabb
 
atom-bajonettek hegyén lejtett bráhma- vagy
sámántáncok ötezer év óta betanult
 
mozdulatokkal hajladozó szereplői mind mind mind
végtelen körtáncba fonódva bámulók
 
a Napra amelyet lassú de biztos harapásokkal
sötétbeborult csontvázára csupaszít a
 
kölcsönfényét vesztett fekete Hold miként az Öreg
Halász-vonszolta Nagyhalat a Cápa
 
vagy ahogy eltakarják és kitakarják egymást férfi a nőt
nőstény a hímet miközben
 
a legnagyobb Négydimenziós Panoráma Mozivászon két
Szupersztárja nyilvánosan eljátssza
 
egymással a Teremtés legdrámaibb koreográfiáját zsúfolt
proszcéniumok és parterrek előtt
 
valamint azok előtt is akikről semmit se tudunk akik csak
részvétlenül nyaralnak a nyárban
 
(mivelhogy nyár van) vagy csak nagyokat falnak (ha
nem éppen felkopik az álluk) és
 
mindközönségesen állnak valahol védőszemüveg híján
szemüket a földre sütve (mint
 
máskor is annyiszor) vagy csoda szemüvegükkel amivel
gőgösen fölfele nézve titkon
 
bele lehet kukkantani eme röpke ritka Nagy Randevú
sikamlós Történetébe ahogy
 
a Szereplők békésen egymásra találnak majd békében
elválnak az oszladozó homályban
 
diszkréten bár interkontinentális vastaps közepette
lelépve a Színről ahogy illik
 
Szia Viszlát 82 év múlva ugyanitt ugyanekkor (Mi az nekik)
És történt ami történt
 
És újra kivilágosodott és újra bésötétedett És mintha
semmi se történt volna
 
MÁSNAP (az AZNAP utáni) korareggel valaki ott állt
egyesegymagában a tóparton és csak a mindent
 
betöltő csönd fojtotta torkába a kiáltást mikor a támadó
nap vérarany tőrét a tó színének
 
sebezhetetlen lágyékába meritette meg se rezdült és
semmise történt csak a vadkacsák húzták
 
végig láthatatlan nyílegyenes vonalukat a vízen csak a
nádas kettőzte meg magát árnyékával a
 
simaság tükörszimmetriájában a fű a kövek a pad amiből
semmi se marad szuvenír szuvenír
 
se emlék se varázslat a semmi semmijének a semmije
amit se asztrológ se zoológ se Péter
 
se Pál se geométer se nomen se logosz se füszisz
jegyében senki nem fog se befogni se
 
kiszámítani se elképzelni se látni csak az az egy árva
Lantos aki egymaga látta és aki hiába
 
törekszik mindétig (reménytelenül is) a pontosságra s
bár az is megesik hogy némi fontosságot
 
tulajdonít magának tudja hogy (így se amúgy se)
sehogyse sohase fontos és azt is tudja hogy
 
senki se ő se fogja látni amit csak ő látott senki más és soha
soha többé
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]