„Fekete mágia”

René Magritte aktképe

A képeknek fal kell

A kép kell a falnak

Falamra szögeztem

Egy ideig ott állt

Képségben nyugodtan

Egyszercsak lelépett

A falból kilépni

Képes képtelen kép

Eredendő szervült

Hitetlenségemben

Mégcsak fel se rémlett

Hogy egy kép megéled

Rámköszön a tenger

Nagy kékítőjéből

Kéken mint a képen

Két melle két hullám

Tengerkék legében

A hasa homokszín

Vízalatti mélyben

Combja közt tekergő

Maszatszín moszattal

Hullámból homokból

Tengersáraranyból

Ördöggyúrta nimfa

Fekete mágiával

Kifordított bőrű

Új Milói Vénusz

Modern klasszikára

Fordított örökgiccs

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]