Pharmakon
A költő
Itt szobroz vacogó kéjvágyban lesve a placcon
Ihlete jöttét mint kurva macsó stricijét.
A költészet
Egyesek (sokasok) egyre (másra) azt prédikálják –
ennek az átmeneti (vagy milyen?) időnek
nincs költészete
És valóban – ennek a (bizonyára?) „átmeneti”
időnek nincs költészete
Ennek a (valóban?) átmeneti időnek –
csak a
költészet
a költészete
A vers
most
semmi
se megbánás
se oldás
se jövés
se tevés
se ügyes
se elvárás
se kötés
se menés
se kevés
se bajos
még a nincs sincs
a semmi se
most
a légüres időbe
kénköves lángjaival
belobbanhat
a költemény
Visszája
Tudománytalan hozzászólás
az Alföld fordításról rendezett konferenciájához
(Debrecen, 1998. november)
FORDÍTÁS vagy FERDÍTÉS
NEM MŰ se NEM-MŰ
VARIÁNS vagy DEVIÁNS VÁLTOZAT vagy ÁTHOZAT
ÁLDOZAT vagy ÁLDOZÁS
nem CSALÁS csak ÁMÍTÁS
ALKOTÁS vagy ÁRULÁS
vagy egyik se egyszerűen csak
MÁS
MÁSSÁGOK VÁSÁRÁN
MÁSSÁGOK KÉPMÁSA
MÁSSÁGOK MÁSSÁGA
A NEMÉN ÉNBEN AZ ÉN-NEM-ÉN
Pharmakon
Derrida olvasása közben
„Kezdjük újra”
*
…hogyha újra lehetne
…összeszedni ami szétszóratott…
a Végefelé NagyHiúÁbrándja…
újra össze… de hogy lehetne
új
-ra
s
össz
-re szőni a sérült szöveget
ha nem
élteti
„Platón patikája”
ha nincs rá gyógyír se méregvarázsszer
(logosz
? – csak
grammata)
s az újrakezdés
megint csak
kezdés
amit nem lehet
folytatni csak újra újra s megújra-
ismételni aminek folytatása
nincsen mindig csak ismételhető
mindig folytathatatlan újrakezdés
vég nélkül újrakezdett folytonos
folytathatatlansága a szövegnek
aminek mindig újra
vége van
[
Digitális Irodalmi Akadémia
]