Parisiens
| A nyelv álarc |
szavak borítják |
| az arcom |
arcvonásaim szavak |
| ezek az idegen szavak |
ezek az idegenként is enyémek |
| csak egy álarc álarcai |
szavak |
| álarca az arcom |
arccal álcázott álarc |
| idegen szavaimmal arcomon |
| idegen szavaimmal arcomon |
idegen |
| arcommal szavaimon |
egyszerre olyan mint- |
| ha mindig is csak |
szavakba bújtam volna |
| amik nem én vagyok |
de mégis én leszek |
| önmagam álruhája |
a szavak karneválján |
Párizs, a Királyi Palota kertje,
„Velence Párizsan” ünnepély, 1986. február 15. |
|
| Az én utcám |
nem tagadja meg nevét |
| inkább kiadja |
a Velencei utca |
| igazi velencei utca |
egy másik |
| lagunára nyílik |
öreg erek |
| a város bőre alatt |
finom erezetek |
| a várostérkép fagyűrűi között |
| velencei utcasarok |
a gondolaorr-alakú |
| falkiszögellés lámpásának |
| falkiszögellés lámpásának |
ámbrafénye alatt |
| Velencei utca magányos |
elmeneteleim |
| és hazatéréseim rio terrája |
| és hazatéréseim rio terrája |
oly távol s oly közel |
| előttem és mögöttem |
a Nagybulvárok |
| Canale Grandejától |
„Velence Párizsban” |
| Párizs Velencében |
ez a képmás a másom |
| dominók és arlekinek |
álarcos időm |
| karneválján |
a szendergő csobogásban |
| amit felver a lagunán |
a tenger folytonos hiánya |
Párizs, rue de Venise, 1986: március 11. |
|
| – egy régi versre emlékezve – |
| – egy régi versre emlékezve – |
„Veled alszom és veled ébredek” |
| Egyedül aludni |
egyedül kelni fel |
| olyan mint egy Félbe |
Szakadt Teremtés |
Párizs, rue de Venise, 1986. május 6. |
|
| Annyi az út |
e világ kerekén |
| párhuzamosan |
keresztbe vagy kígyózva |
| lejtőn és meredélyen |
TOUTES DIRECTIONS |
| hogy igazán nehéz |
közöttük nem tévedni el |
Párizst elhagyva, az 1-es úton, 1986. május 25. |
|
|
|