Nem Petrarcák utóda

Nincs Laurám, Lillám, Déliám, Helénám – ó e kegyetlenek, e kegyesek. Élményeim e nemben vegyesek. Menny és Pokol a költők jussa – s méltán –, az enyém csak közemberi eset. Szörnyebbet se, csodásabbat se mért rám a sors, mint amit ez alanti szférán az em(ném)berek nyernek/vesztenek. Nem kaptam tőlük Poklot és Eget – hogy lenne kimeríthetetlen témám a vesztett üdv s a mennyei remény tán… Későn, már csak azon merenghetek, hogy nem én siratom őt – sírva énrám néz Odatúlra majd az én Helénám.