Népmese-fordítás
|
Dudvák nyüzsgése, vad, buja, nyers, |
miknek nevétől borzad a vers… |
– – – – – – – – – – – – – – – – – – – |
csak mi változtunk, nem a Kert. |
Shelley–Babits: Az érzékeny plánta |
|
lett röhögők röhökki röheje |
|
ahova nézünk szinte más sincs |
de hogyha akadt valaha más is |
hát ez volt az originális |
|
ez volt a csoda a rendhagyó |
|
hét tengeren ringott az az ágy |
|
hét évre hitelesítve a sejt |
kínt is elejt kéjt is felejt |
|
mert nincs seholse maradás |
Rilke mondja nem kis dudás |
hol van már az órjás hivás
|
mely felemelte őket a földről |
|
mely ha lesújt is felemel |
|
az asztal alól rájuk se néz |
|
hogy ilyesmiből lesz a tragédia |
abból pedig újra tragédia |
|
nem minden bokorban terem ilyen |
az ilyenek sírján liliom terem |
ennek a sírján gyom se terem |
|
most őmaga lett az ártalom |
|
oly esztelen hogy el se hiszem |
|
ilyen mesebeli ritka frigy |
s miként jósló is annyi irigy |
lett belőle piszkos kis ügy
|
|
kik voltak egymásnak becses |
most ingóságuk lett a becses |
íme a példa mi módra lesz |
szeretőkből fel- s alperes |
|
es ist eine alte geschichte |
de mindig új a mostja az ittje |
und wem es just passieret |
annak a szíve a szíve a szíve |
|
„úgy szeretlek majd megeszlek” |
lett belőle „tönkreteszlek” |
„olyan szép vagy senki sem szebb” |
voltak sztárjai a szexnek |
lettek frigida-impotensek |
|
Őfelsége a Subick a Szamóca
|
lett önmaga szomorú bohóca |
és Micmic a Maca a Macóka
|
saját nevének megtagadója |
|
földön levegőben tengeren |
oly esztelen lett hogy el se hiszem |
|
szerelem vala emocionális |
(azonfölül pedig morális) |
|
et la morale de l’histoire |
vagyis hogy mi ez a morál
|
|
válasszanak csak az olvasók jól |
a lehetséges olvasatokból |
mert mégsem mégsem a sokk szól |
e hevenyén átültetett sorokból |
|
hogy fel ne boruljon a mese rendje |
hisz úgy ment minden mint annak a rendje |
csak az esztelen vált még esztelenebbre |
|
szép ifiak csunyácska öregek |
mégse mondhat hát a Mondó egyebet |
ami lényegetek csak az legyetek |
szeressetek és szeressetek |
|
|
|
mert csak mi változtunk, nem a Kert.
|
For Love, and Beauty, and Delight |
there is no death nor change: their might |
exceeds our organs, wich endure |
no ligth, beeing themselves obscure. |
|
|
|