(Még egy) őszi levél – A.-nak

Még csak próbálja. Tartja még az ág.
De érzi már, ahogy lassan leválik.
Mellette még zölden rezdül a másik
(de azt is már rozsda lyuggatta át).
A szárvégen még megtapad az ágvég,
kapaszkodik a konvexbe a konkáv,
de egymásból egymást mégis kibontják,
hogy betelljen egy rajtuk túli szándék.
Már visszavonja magát közülük
a nedv, amitől forrt s bomolt a rügy.
De holt-e a levél, míg a fa él?
(Ki kérdi ezt? S választ? Kitől kivánnál?)
Megborzong. Könnyedén. És most levált. Már
sodorja is (talán feléd) a szél.
 

1982

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]