Zeitgedicht II.

Vö. Garay János, Babits, József, Weöres, Zelk, Jékely, Orbán stb. kilencvenkettő június (Zeitgedichthez dátum dukál) Rióban áll a karnevál vagy mondjuk a „Riói csúcs” de balladám nézd mi az ott száz jó vadász Szigetre tart állnak ahol szakad a part kezükben a kalasnyikov a maradékból még akad a madarakból is elég fekhetnek fákon fák alatt a szétlőtt testű feketék de ki mondja meg hogy kik és mi helyett lőnek madarat tudat fölött tudat alatt mily határt sért vadász vitéz bizony nem csak országhatárt s a Parancsot sértette meg saját szemébe vert cövek lesz a látvány mit generált első s utolsó szó jogán tanácsnok szól miniszter int elcsitul minden mint a pinty vagy mint a meglőtt kormorán a kormorán csak kormorán a hettita csak hettita nem ebből nem lesz hitvita egyetért Újszöv. és Korán miért is lenne mért ezen akadnak fenn az idegek hisz együtt élünk szüntelen azzal amivel nem lehet s vitára ezer ok marad egyeztetés és tárgyalás miért ne lőné ha vadász a vadász a madarakat a Sziget közös birtokán tapadós szállongó korom koromként hull a kormorán és lerakódik vastagon egyeztetés és tárgyalás minden tisztázva mocskosul az újrégi a régiúj mindegy ki vitéz ki vadász tárgyalás és egyeztetés holt szemgödör halott sirály zuhan ezernyolcszáz madár hazatér száz vadász vitéz zuhan ezernyolcszáz madár mint pokolgéptől repülők ég madarai voltak ők terror s terror közt nincs határ égre lobogjon? – földre sem a két nagy költő-mostoha- testvér édestestvér-szava a Szellem és a Szerelem a Föld alatt a part szakad Szigeten nincs szigetlakó ne kérdezd hogy mivégre vagy a lét csak léttel osztható bár tudnánk madárul dalolni szárnyakat ránk múzsa repíts most kéne hymni odi psalmi s az odi más értelme is hazájukért haltak szegények mint magyarok abesszinek s hogy mért éltek – éltek csak éltek mint te meg ő mind aki Lett ide kell a lírai Tett nem megmondta már Jékely ha senki más hát én te mi na költők énekeljetek