Még

MÉG MÉG mindig megkapaszkodik ebben vagy abban egy térd villanófényében egy homályló mosolyban valami megfoghatóban vagy inkább valami megfoghatatlanban hiszen az kockázat nélküli vagy csak egy zene biztosan lebegő Ariadne-fonalában vagy egy névben amely hosszan kanyarog előtte mint Balga előtt a kolbász így úgy érzi talán kitarthat még amíg ki kell tartania még azt a látszatot is fenntartva maga előtt hogy talán nincs is mit kitartania talán nincs is mit kitartania még mindig megkapaszkodik valamiben az Élet Zajgó Tengerén vergődve ahogy gyerekkorukban egymás Emlékkönyvébe rótták fel cirkalmas betűkkel népművészeti tulipántok szárának kacskaringójába kanyarítva becses nevüket becses nevüket még mindig megkapaszkodik tehát valamiben az élet eme tengerén amely már nem is zajg körülötte csak csöndesen gyűrűzik parttalanságában előtte és mögötte és alatta és nemsoká (egy könnyű loccsanás) fölötte is is (hogy a legtriviálisabb képletességgel érzékeltessük azt a mindennapos trivialitást amely egyedül csak az ő számára lesz egyetlenegyszeri sohamegnemismételhető világszenzáció