Csak út

végül mindenki önmagát találja fél az úttól és mégis útra kél vagy nem kél útra mert utazni fél mindegy akárhogy nincs más semmi hátra csak ez az előre az út csodája s rémületre ez a két-egy „nem ér a nevem én nem ezt és nem ezért akartam itt játszani” mondaná – ha nem érezné hogy elfogyott a szó a tükörben mit rávillant Szimorg látja az út vége is maga volt a fény árnyat az árny fényt vet az útra többé nincs úticél se utazó csak út meg út csak út utaknak útja