A párizsi Victor Hugo-házban

Emel az ember piramisokat, csúcsives dómot, inka sziklavárat, döngő folyosókat a föld alá rak, felhőkig hajít acéltornyokat. De minden építményénél csodásabb a hormonok s idegek ingatag pincéjére épülő gondolat, amint fölébe nő egész korának. Szétfeszíti e szűkfalú szobákat könyv, színlap, kép, nyomtatvány, kézirat, a lúdtoll, mely az asztalon maradt… Van vár erősebb s torony magasabb, mint mit e kis házból rakott magának e bölcs ifjú, ez az izgága agg?