Mi?

Nagyapa sír       könnyei megcsillannak a görögdinnye-   szelet szivárvány-fényében       (a nyári asztal- nál ülünk a verandán)       (vagy a verandán ülünk a nyári   asztalnál)       Nagyapa sír       és én vagyok az oka hogy sír       megbánásomba ámulat vegyül (ámulatomba   megbánás)       hogy is hihettem volna       Nagyapa sír mert azt találtam       (vagy azt sikerült vagy azt voltam   kénytelen) mondani hogy       az életben nem a pénz a legfontosabb       meg vagyok döbbenve hogy Nagyapa   sír       (hogy ez az axióma vitát kelthet sőt érzelmeket)       hiszen neki se az a legfontosabb tudom   de ő csak ezzel tudja kifejezni       amit nem tud mással kifejezni tud mással kifejezni Ki kell fejteni, mi a befolyása annak, hogy min-   den viszony átváltozik pénzviszonnyá…*   Nagyapa sír   ki kellene fejteni miért       négy gyereket nevelt föl (ahogy mondani szokás nem is akárhogyan)       és   most még az unokáját is ő neveli       mert apám (apám mással fejezi ki magát)       Nagyapa sír       ő is   ki tudja hát magát fejezni mással is       a könnyek pénzével is       mintha a vas könnyeket ejtene       de   hisz Nagyapa a forrasztóvasat is meg tudja könnyeztetni       nagy ezüst könnycseppeket hullajtat   vele a bádogra       de ő talán sose sírt még       vagy én nem tudom elképzelni hogy sírt volna       nekem   is sírhatnékom van       én se tudom hogy mi a legfontosabb az életben       most döbbenek rá       próbálom   megtalálni rá a szót       (a szóval megkörnyékezni azt amire nincs szó)       (mindig ezt tesszük)       jóság?   szeretet?       költészet?       (még ki se mondtam és már nem igaz)       valami ezeken túl       vagy ezeken   innen       és még valami más   innen       és még valami más Az emberek a dolgot (a pénzt)   megajándékozzák azzal a bizalommal, amellyel egymást nem aján-   dékozzák meg…*   dékozzák meg…*Marx i.m. I. 77. talán ez a hiányzó bizalom       de biztos hogy nem   a pénz       de hiszen neki se az       csak ő se tudja mi       a pénzről tudja       Nagyapa sír       az asztalnál   ülünk       a verandán       az egész család       a nyár aranyában nem       világos hogy nem a pénz a legfontosabb   de akkor mi       talán az hogy ne bántsuk akit szeretünk       de akkor miért       mondok olyat   amitől       Nagyapa sír       és mégis ezt kellett mondanom       és megint csak ezt kellene       pedig nem   tudom elviselni hogy Nagyapa       nagymama igen meg én is       mi ilyenek vagyunk       egyfajták       de   Nagyapa másfajta       a verandán ülünk       nyári ebéd után       Nagyapa sír       a dinnyegerezd szivár-   ványán       (maradjunk a már bevált hasonlatnál) (különben is az előbb állt el az eső)       csillognak   a könnyei       szeretném ha nem mondtam volna       de nem lehetett       hogy ne mondjam       pedig       (most   döbbenek rá) én se tudom hogy akkor mi       Lesz-e majd valaki       aki egyszer       megmondja       hogy az életben   mi       hogy       mi       az életben a       legfontosabb