Chaplin
| Mindig becsinált hős, ügyefogyott |
| bölcs, nyápic bajnok, ki semmit sem ad föl |
| a bölcsőben nekünk igért örömből, |
| csak leporolja mindig a kopott |
|
| köpenyt, veszi a kalapot, botot |
| s százszor lebukva százszor újra föltör: |
| jó kelj-fel-jancsi, lyukaskezü zsonglőr, |
| akit soha el nem pusztítotok. |
|
| Áll a világ a szépnek és okosnak, |
| áll még inkább a lelketlen gonosznak, |
| az ormótlannak s aljasnak. De Charlie |
|
| úgy tud e kő-világból könnyedén |
| igazságot és szerelmet facsarni, |
| hogy épp olyan, mint te meg ő meg én. |
|
|
|