Gauguin

Hát ilyen is lehetne ez a föld? Ilyen nekünkvaló, ily álmainkból, mint érzékeny lemezről fényre-ringó? S nem ilyen hideg láncokba kötött, s örökös másravágyással gyötört, de olyan, mely puhán azt mondja: így jó?… Mester, honnan vetted e boldogító bánatot, ezt a fájdalmas gyönyört e széles női arcokon, a mangó- fa égőpiros gyümölcsére hajló arany kebleken, e lombokba-szűrt, mézes napfényben?… Forduljunk a falnak, bukjunk az éj sötét burkába… Holnap talán egy más világra születünk.