Mozart
Letakart billentyűkön zongorázott |
s orgonált is az édes gyermek, aztán |
a kegyes császárnői csókkal arcán, |
kint a lakájok között vacsorázott. |
|
Apja, akár a majmot, mutogatta. |
Óráit vették bécsi baronesszek. |
S ha valahol egy karnagyság üres lett, |
hogy lehetne bejutni, azt kutatta. |
|
Párizsnak túl olasz s túl francia |
volt Bécsnek és mindnek túlontúl ember
|
Európa ez elsőszülött fia. |
|
Ó, hogy kellett érted megvívnia |
földi kegyetlenséggel, égi renddel, |
szabadító, édes harmónia! |
|
|
|