Ronsard most Rimbaud-t idézi

„Michel et Christine”*
Zut alors! vagy: na és? Adtál és visszaloptál.
Csakúgy ahogy szokás. Mint sorsunk rendeli(?).
Elmentél, mint a Nap, a minden-alkonyi
közönyös fényözönnel, elvíve, amit hoztál.
Michel et Christine – vagy Heléna és Ronsard?
Minden kasszasiker mélyen tragikai.
Vén Európa hordákkal – lesz? VAN már – teli.
Környezetvédelmünk sikerdarabja Mostar.
És a szerelemé? Hogy Michel itt Christine-nel
és Christine Michellel mit mível és mit mímel?
Érdekes? Játsszuk a Nagy Vaudeville-t – kicsiben.
Gyilkolást tárgyalás, tárgyalást gyilkolás
követ. A Követek nem gyilkolnak sosem,
csak föllendítik a luxus- és szex-turizmust.
Aztán mennek haza. Csakúgy ahogy szokás.
Közhírré teszik a kudarcot vagy sikert.
Látunk-e sárguló erdőt még s völgyi tisztást?
Felégetett szavak közt egy fasornyi textust?
S köztük a színpadon egy Christine et Michel-t?
(Fin de l’Idylle) – és a Bárányt – s a Krisztust?
[ Digitális Irodalmi Akadémia ]