Ronsard nem tudja mit gondol s nem gondolja amit tud
| már csak elalvás előtt gondolok rád |
| nem szeretlek már hát nem is gyűlöllek |
| pedig tudom gyűlölnöm kellene |
| ha tudnám gyűlölni akit szerettem |
|
| most sokan másra gondolnak tudom |
| de te tudod hogy én rád gondolok |
| ez is a kettőnk titka mint a többi |
| gondolhat róla bárki bármit is |
|
| s hogy te kire gondolsz és mit feledtél? |
| már azt se tudom szeretném-e tudni |
| betörtél mint gyerek egy ablakot |
|
| nem tükröződik benne vissza semmi |
| csak az ahogy vacogva itt maradtál |
| s aztán magadtól megriadva elfutsz |
|
| de első éjszakánk testszaga most is |
| élő testként fekszi meg ágyamat |
| vele alszom el és rá ébredek |
|
| (de hát tudom ezt is csak gondolom |
| könyvem letéve mielőtt elalszom) |
|
|
|