Ronsard nem tudja mit gondol s nem gondolja amit tud
már csak elalvás előtt gondolok rád |
nem szeretlek már hát nem is gyűlöllek |
pedig tudom gyűlölnöm kellene |
ha tudnám gyűlölni akit szerettem |
|
most sokan másra gondolnak tudom |
de te tudod hogy én rád gondolok |
ez is a kettőnk titka mint a többi |
gondolhat róla bárki bármit is |
|
s hogy te kire gondolsz és mit feledtél? |
már azt se tudom szeretném-e tudni |
betörtél mint gyerek egy ablakot |
|
nem tükröződik benne vissza semmi |
csak az ahogy vacogva itt maradtál |
s aztán magadtól megriadva elfutsz |
|
de első éjszakánk testszaga most is |
élő testként fekszi meg ágyamat |
vele alszom el és rá ébredek |
|
(de hát tudom ezt is csak gondolom |
könyvem letéve mielőtt elalszom) |
|
|
|