Mese a csendről

Ahol nem lehet nem meghallani   Az őserdei sűrüségbe   fulladó bombazuhogást   Árva ágyakban forgatott   lapok kietlen zizegését   Földrengések és árvizek   távolság párnás ajtói mögé   zárt rituális dobverését   A vasreszelék-társadalmak   új alakzatait pedzegető   mágneses gitárpendüléseket   Bordaközt kereső kések és   egymást kereső nemiszervek   tapogatózó neszeit   A világ egész fülsiketítő   s fülünkig mégsem hatoló   nonstop monstre-zenekarát Ahol meg lehet hallani   A létezést mely minden percben   egyenként hetvenötöt dobban   a vérkörök őserdő-sűrüjén