Mese – (zárójelekkel)

Szégyenlősen hallgatunk róluk egymás előtt
(kerülgetjük őket hirtelen fordulatokkal)
bánva amit tettünk ellenük
(s azt is amit ellenünk tettek ők)
mert mindenki ellen vétkezünk mindannyian
(miképpen ellenünk is mindenki vétkezik)
vigyázunk egymás érzékenységére
(amire különben annyira nem szoktunk vigyázni)
 
NYUGODJANAK BÉKÉBEN

hogy mi is békében nyugodhassunk (viszonylag amennyire lehet amennyire hagyjuk egymást amennyire az élők egymást békében hagyhatják) legalább a holtakat hagyjuk

De a poruk itt van a szemünkben

de itt vannak körülöttünk (most látjuk csak milyen félelmesen megismétlődhetetlen mozdulataikkal)

leszállnak totyogva a buszról a megállóban (ahol nem száll le senki)

ott kuporognak a fal felé fordulva a diványon (ahol nincs is már divány)

időnk domborulatának homorulatai

cselekedeteink negatív formái

mondatainkban és képleteinkben örökre felbonthatatlan zárójelek

[ Digitális Irodalmi Akadémia ]