| Quantus tremor est futurus, |
| Quando Iudex est venturus, |
| Cuncta stricte discussurus! |
|
| (Nagy félelem akkor lészen, |
| Mikor bíró székben lészen, |
| Mindent hogy meghányjon-vessen.) |
|
[XVI. századi névtelen fordítása] |
|
|
| Ezekben a napokban nem vala Király Izráelben |
| Azért ki-ki azt tette ami jónak tetszett |
| Az ő szemei előtt Ezekben a napokban nem vala törvény |
| Az emberek között Azért ki-ki akként cselekedett |
| Ahogy maga jónak látta Ezekben a napokban nem vala |
| Király Izráelben Nem vala törvény az emberek között |
| Nem Volt mérték az emberek cselekedetére Ezekben a |
|
| Mi vagyunk a Benjaminiták |
| Ezekben a napokban nem vala Király Izráelben |
| Ezekben a napokban nem vala törvény az emberek |
| Között Azért ki-ki azt cselekedte ami jónak |
| Tetszett az ő szemei előtt Ezekben a napokban |
| Nem ismerhette meg az ember az embert Ezekben |
| A napokban megismerni annyi volt mint megölni |
|
| Ne cselekedjetek ilyen gonoszat |
|
Azt a gonoszat ne cselekedjétek |
|
Gíbeában az idegen a gonosz |
| Atyámfiai hiszen atyámfiai vagytok |
| Az én házamhoz jött ez a Lévita |
| Az én házamban a helye éjszaka |
| Ne tegyétek azt ami alávaló |
| Csak ágyasát hozza Juda Bethleheméből |
| Csak ágyasát viszi az Efraim hegyébe |
| Juda Bethlehemébe való az ágyasa |
| Efraim hegyébe való ő maga |
| Ágyasát viszi hazulról haza |
| Van szolgája is és van szamara |
| Van szalmája is és van abraka |
| Van kenyere is és van bora |
| Nincsen hol aludnia éjszaka |
| Reggelre kelve megyen dolgára |
| Ágyasát viszi Juda Bethleheméből |
|
Gíbeában az idegen a gonosz |
| Ágyasát viszi az Efraim oldalába |
| Lánya van az öregembernek |
| Szép cédrusderekú ágyasa van |
| Lánya van az öregembernek |
| Szép narancsfenekű lánya van |
| Szép utcára való ágyasa van |
| Lánya van az öregembernek |
| Szép fa alá való leánya van |
| Lánya van az öregembernek |
| Aki még nem ismer férfiút |
| Meg kell ismerni az ágyasát |
| Lánya van az öregembernek |
| Meg kell ismerni a lányát |
| Jébus mellé értem mikor már igencsak alászállott a nap |
| És mondta a szolgám Háljunk meg a jebuzeusok sátra alatt |
| S mondtam neki én Ne térjünk be az idegenek városába |
| Menjünk fel inkább atyámfiainak Gíbea városába |
| Mért térnénk be oda ahol senki sincs az Izráel fiai közül |
| Inkább siessünk fel oda ahol atyámfia az atyámfiának örül |
| És tovább indultunk és itt ment le fölöttünk a nap |
| Atyámfiainak a Benjámin fiainak Gíbeája alatt |
| És ide tértünk be és letelepedtünk a város piarcán |
| Én meg ez a nő meg a két szamaram meg a szolgám |
| Várva hogy valaki csak behív minket magához éjszakára |
| És senki se hívott be magához minket az éjszakára |
| Pedig van szalmánk és van abrakunk a két szamarunk számára |
| Pedig van kenyerünk és van borunk bőven a magunk számára |
| Csak az kellett volna hogy valaki azt mondja Békesség neked |
| Ismerünk téged ember vagy ember az embernek idegen nem lehet |
| És jött ez az Öregember és azt mondta Békesség veled |
| Csak nem hálsz itt kint az utcán És házához vezetett |
| És abrakot adtam az én szamaraimnak meg az ő szamarainak |
| És megmostuk lábainkat és ettünk és ittunk a sátra alatt |
| És reggelre kelve tovább mennénk az Efraim hegyének oldalába |
| Ahol is ezzel a nővel élnék a magam boldogságára az Úr szolgálatára |
| Engedjetek hát meghálnunk itt atyámfiai csupa Benjámin-fia |
| Hadd induljak reggelre kelve az Úr házához mint jó Lévita |
|
| Ezekben a napokban nem vala Király Izráelben |
| Azért ki-ki azt cselekedte ami jónak tetszett |
| Az ő szemei előtt Ezekben a napokban Ezekben |
| A napokban megismerni annyi volt mint meggyalázni |
| Ezekben a napokban megismerni annyi volt mint |
|
| És engem akkor az idegen a sátorba zárt |
| Nem hagyta durván bezúzni szűzességemnek ajtaját |
| Szűzen töltöttem a sátorban a fajtalan éjszakát |
| De végigszenvedtem a sátorban is az éjszaka gyalázatát |
| Mert kiráncigálták akkor annak a Lévitának az ágyasát |
| És Béliál fiai gonoszul éltek vele egész éjjelen át |
| És kiráncigálták a Juda Bethleheméből való ifjú nőt |
| És úgy cselekedtek vele amint jónak tetszék vad gerjedelmük előtt |
| Hogyha már azt a gonoszat sehogy nem cselekedhetik |
| Hát ezt a gonoszat cselekedjék még gonoszabbul pedig |
| Egész éjszaka estvétől fogva mind reggelig |
|
| És visszabocsájtottuk az idegen nőt mikor meghajnalodik |
|
| Testével a testembe hatolt |
| Az én testem az ő teste volt |
| Az én uram húsa gyógyulás volt |
| Az én húsom puha kötés volt |
| Amivel az ő sebét befedem |
|
| De mikor a Béliál fiainak |
| Az én testemben az csupa kard |
| Hideg vasak szúró fák nehéz kövek |
| A Béliál fiainak gyönyöre sebemben |
| Az én uram magva énbennem |
| De jaj mint a százszoros halált |
| Úgy nyögöm magamban a Béliálét |
|
| Testével a testembe hatolt |
| Az én testem az ő teste volt |
| Jaj jaj mikor a Béliál fiai |
| Testükkel a testembe hatoltak |
| Nem az én hasam volna hasamban |
|
| Ahányan voltunk annyi felé szakitottuk |
|
| Jaj fekete volt és cédrustermetű |
| Jaj őzikemellű volt és gyümölcscsipejű |
| Ama férfiúnak az ő új asszonya |
| És sápadt lett mint a hervadt levél |
| És zörgő lett mint a lehullt avar |
| És fonnyadt lett mint a rohadt gyümölcs |
| És kivérzett mint az áldozati őz |
|
| Jaj ezt tette vele a Béliál gonosz csapata |
|
| De jaj mit tett vele az ő ura a Lévita |
|
| Jaj mit tett vele a Lévita |
|
| Amit ágyasával tett az ő ura |
| Nem látott még olyat Izráel |
| Izráelnek tizenkét törzse soha |
| Mikor a küszöbön holtan találta |
| Tizenkét darabra nyiszálta |
| Tizenkét darabját szétküldte |
| Tizenkét irányba Izráelbe |
| Jaj fekete volt és cédrustermetű |
| Jaj őzikemellű volt és gyümölcscsipejű |
| Ama férfiúnak az ő asszonya |
|
| Tizenkét darabját szétküldte a tizenkét törzshöz Izráelbe |
|
|
| És felgyülekezék azért Izráelnek mind a tizenkét |
| Törzse az Izráelnek minden fia és az Izráelnek minden |
| Nemzetségei az Istennek Gyülekezetében úgymint Ruben |
| Simeón Lévi Juda Zebulón Isszakár Dán Gád Áser Naftáli |
| József az egy Benjámint kivéve mind az Isten Népének |
| Gyülekezetében az Úrhoz Micpába Mert ezekben a napokban |
| Nem vala Király Izráelben Azért ki-ki azt cselekedte |
| Ami jónak tetszett az ő szemei előtt És ehhez hasonló |
| Se nem történt se nem láttatott mióta csak feljöttek |
| Az Izráel fiai Egyiptomnak földjéről mind e mai napig |
| És előállának az egész sokaságnak fő-fő emberei és az |
| Izráelnek minden Nemzetségei Kezükben a különös üzenettel |
| Mely elküldetett nékik a tizenkét levágott asszonyi gerezddel |
| Az Isten Népének Gyülekezetében Micpába az Úr elé |
| Négyszáz ezer gyalog fegyverforgató férfiak És mondanak |
| Mind együtt és külön-külön az Izráel fiai |
|
| Mondjátok meg hogy mint lett ez az éktelenség |
| Hogy történhetett meg mondjátok az ami történt |
|
| Ágyasomat vittem Juda Bethleheméből az Efraim hegyének oldalába |
| Ágyasomat vittem az ipam házából a magam házába |
|
| Dolgomból tértem volna meg a mezőről mikor már a nap jócskán alászálla |
| És megláttam ezt az idegent amint a városban té s tova járna |
|
| Útközben Gíbeába jutottam mely a Benjámin nemzetségébe vagyon |
| Hogy ott hálnék az én ágyasommal volt szalmám és kenyerem borom és abrakom |
|
| És nem volt aki házába fogadja pedig volt bora és kenyere volt szalmája és abraka |
| De szolgájával és ágyasával nem volt hol hálnia éjszaka |
|
| És megszólított az Öregember mondván Honnan jössz és hova mégy |
| S mondtam Juda Bethleheméből jövök hogy elérjem az Efraim hegyét |
|
| Jövevény vagyok magam is Gíbeában a vándorok sorsát ismerem |
| Nem akartam hogy ottkint háljon a piacon egymaga ez az idegen |
|
| És mondta az Öregember Békesség veled És a házába bevezetett |
| És megmostuk a lábainkat és megadtuk az Úrnak a tiszteletet |
|
| És amikor vígan laktunk volna a Gíbea gonosz férfiai sok istentelene |
| Körülvevék a házat s mondták Add ki az idegent hogy éljünk gonoszul vele |
|
| És ellenem támadtak Gíbea férfiai és körülvevék ellenem a házat |
| Engem akartak megölni és ágyasomban engem éktelenül meggyaláztak |
|
| És mondtam nekik Ne ti szerelmes atyámfiai az Örökkévalóra kérlek |
| Azt a förtelmes dolgot a férfiúval ki a házamba jött ne tegyétek |
|
| És mondta nekik az Öregember Imhol kihozom néktek az én szűz hajadon lányom és az ő ágyasát |
| Csak ne tegyetek ezzel az idegennel ilyen förtelmes Szodomát |
|
| A Lévita pedig akkor kézenfogta és kivitte nékik az ő ágyasát |
| Az ő őzikemellű és gyümölcscsipejű fekete cédrusát |
|
| És akkor kézenfogtam és kivittem nekik az én Juda Bethleheméből való ágyasomat |
| Az én őzikemellű és gyümölcscsipejű fekete cédrusomat |
|
| És megszeplősíték őtet és gonoszul éltek vele estétől fogva mind reggelig |
| És annakutána visszabocsájták őtet mikor meghajnalodik |
|
| És amikor meghajnalodik és megnyitottam volna a ház kapuját |
| Ott feküdt ő a küszöbön magára terítve szétszórt fekete haját |
|
| És mondta néki a Lévita Kelj fel és menjünk el De néki az nem felelt vala |
| És akkor feltette őt szamarára és felkelt hogy indulna szolgájával haza |
|
| És mondtam neki Kelj fel és menjünk el De nem felelt vala erre |
| És felkeltem és elindultam vele az Efraim hegyébe az én helyemre |
|
| És elindult két szamarával meg a szolgájával meg a halálra gyalázott ágyasával |
| Akit hozott vala Juda Bethleheméből és vitt volna az Efraim oldalába |
|
| Mikor ágyasát a küszöbön holtan találta feltette őtet |
| A szamarára és ment az útjára és érve az Efraim oldalába |
| Fegyvert fogott az ő halott ágyasára és kapaszkodva |
| Fekete hajába fegyvere élivel nyiszálta csontostól |
| Tizenkét darabra és elküldte Izráelnek minden határába |
| Az Izráel örökségének minden tartományába |
|
| Ezekben a napokban nem vala Király Izráelben |
| Azért ki-ki azt cselekedte ami jónak tetszett |
| Az ő szemei előtt És olyan utálatosságot és |
| Rútságot cselekedtek ekkor Izráelben amihez fogható |
| Se nem történt se nem láttatott mióta csak Izráel |
| Fiai feljöttek Egyiptomnak földjéről mind e mai napig |
| Gondolkodjatok hát e dolog felől és tartsatok |
| Tanácsot és szóljatok felőle ti mindannyian Izráel |
| Fiai akik jelen vagytok szólnotok kell erről most |
| És felkele az egész nép egyenlő akarattal |
|
| Senki közülünk házába ne menjen |
| Senki közülünk el ne széledjen |
| Amíg azt nem cselekedtük Gíbeával |
| Amire rászolgált gyalázatával |
| Maradjanak addig parlagon a földek |
| Megöntözetlen tarlói a nőknek |
| Míg ki nem adjátok Benjámin fiai |
| A gonosz férfiakat Adjátok ki |
| Különben azt cselekedjük Gíbeával |
| Amire rászolgált gyalázatával |
|
| És felmentek Izráel fiai annakokáért az Isten Házába vagyis Bét-Élbe |
| Ahol egykoron Jákób atyjuk előtt a lajtorja angyal-grádicsával az egeket érte |
| És monda az Úr Menjetek fel ellenük a Benjámin fiai ellen |
| És mentek egyenlő akarattal a fegyverforgató férfiak négyszázezren |
| De megpróbálja Isten mindannyiszor az ő választott fiait |
| És az első napon huszonkétezret közülük a földre terít |
| Benjámin a jobb kézről való fiú balog kezű parittyásaival |
| Másodnapra is tizennyolcezer férfit a földbe kapar |
| És járultak megint az Izráel fiai Bét-Élbe az Úr frigyládája elejbe |
| És monda nékik az Úr Menjetek fel mert holnap adom őket a kezetekre |
| És harmadnapon lesekkel hányták körül Gíbea előtt a mezőket |
| És megveré az Úr Izráel előtt Benjámint és egy szálig elveszítette őket |
| Hogy nem maradt életben asszony se gyerek se barom |
| És nem maradt város amely ne volna merő hamu és korom |
| Mert hagyott ideje volt az Izráel fiainak a lesekkel |
| És a Benjámin háta mögött Gíbea lángja már viaskodott az egekkel |
| Kard előttük és tűz utánuk látják már hogy rajtuk a veszedelem |
| S hogy előttük már csak a Rimmon kősziklájában van kevesük számára segedelem |
|
|
|
Hatszázan a Benjámin maradéka |
|
Beszorult Rimmon szirthasadékba |
|
Az kiről megmondta vala Jákób |
|
Ahogy valamennyien tudjátok |
|
Ragadozó farkas lesz aki reggel |
|
Ragadmányt eszik s este zsákmányt oszt |
|
Most négy hónapig étlen-szomjan |
|
Lakozik asszony nélkül a Rimmonban |
|
Gyomrába nem jut igazi étel |
|
Magva nem találkozhat a televénnyel |
|
| És az Izráel fiai megtérének a Benjámin fiaira |
| És megölik őket fegyvernek élivel a városokból |
| A férfiakat a mezőkben pedig a barmokat mind egy |
| Szálig és a városok is melyek még megmaradának |
| Asszonyostul mind valamennyien megégetének |
|
|
Az asszony nélkül maradott férfiak |
|
Akár a szárazra kivetett halak |
|
| Továbbá pedig Izráel fiai megesküvének Micpában hogy senki |
| Közülük való férfi ne adja lányát Benjáminnak feleségül |
|
|
Átkozott aki közülünk feleséget ad |
|
| És elmenne mind az egész nép Bét-Élbe és ott maradtak |
| Estvélig az Úr frigyládája előtt és nagy sirással sirának |
|
|
Jaj miért lett az Izráelnek Ura Istene |
|
Hogy elfogyna ma Izráelnek egy nemzete |
|
| Lépjetek hát elő Izráel nemzetségei sorban |
| Ahogy annakidején ama szent halotti sátorban |
| S ki-ki úgy hallgasson az ő lelkének szavára |
| Miként ott az Atyának utolsó átkára-áldására |
| Ahogy a tizenkettőről itélt ott Jákób az Egy |
| A tizenkettedikről most a tizenegy hozzon itéletet |
| Jöjjön azért elsőnek a Nagy Ruben az Elsőszülött |
| Maga is bűntudattal ahogy ott állt az Atya előtt |
|
| Kizúduló víz vagyok és a bűn sem idegen éntőlem |
| Mégsem veszitett el a megbántott Atya ama régidőben |
| Meg kell szánnunk testvéreim a szánandókat |
| A vétkeikben mégis csak közülünk valókat |
|
| Az Ikerfiak a forradásosak a szétszórt Lévi és Simeón |
|
| Ne könyörüljetek atyámfiai a gyalázatoson |
| Irmagja is elpusztuljon emléke is eloszolván |
|
| Juda a sokat próbált csillag embere kisded oroszlán |
|
| Tizenketten lettek a Jákób és Izráel fiai |
| Tizenkettőnek kell egymást az uton megtartani |
| Már kezdetben úgy volt egyszer hogy csak tizenegy marad |
| Az akit átok ért közülünk azt is csak a közös áldás alatt |
|
| Zebulón szóljon a tenger partján lakozó |
|
| Együtt fusson kikötőbe a tizenkét útrakelt hajó |
|
| Kettős terhe alatt soha meg nem roggyanó Isszakár |
|
| Méltán irtózik az uton békésen kocogó szamár |
| Ha elébe orvul a bűn ragadozó ordasa áll |
| De mondjátok atyámfiai melyik a bűntelen köztünk |
| Az Úr dolga nem a miénk hogy életre-halálra döntsünk |
|
| Áspiskígyó az ösvényen nép itélője mérlege Dán |
|
| Ki más itélhetne mint az Izráel fia az Izráel fián |
|
| Hadak háborgatottja hadak leverője Gád |
|
| Akinél gyönge elnézésre talál a galád |
| Maga készíti elő gyökeres kiirtatását |
| Asszony híján vesszenek akik az asszonyt meggyalázták |
|
| Áser a királyoknak gyönyörű gyümölcsöt adó |
|
| Kerüljön nekik új asszony új nemesebb gyümölcsöt hozó |
|
| Hírvivő Naftáli bozótok szökellő szarvasa |
|
| Békességben éljen a Benjámin megmaradt fia |
|
| S a forrásmenti gyümölcsfa fia az Atya választott örököse |
| A felmagasztalt a kenyéradó Izráel pásztora és köve |
|
| Tizenketten lettünk Atyánk közös áldásának örököse |
| Tizenketten mint fölöttünk a csillagok öve |
| Lehet-e valaha is teljes még egy cikkelye nélkül a kör |
| Lehet-e áldott ki ölésre felelve maga is öl |
| Ha már volt köztünk egy akit eladtak a testvérei |
| Izráel fiainak testvéri körét meg többé semmi se törheti |
| S aki mégis kiszakadna rút bűnével közülünk |
| A közös áldás erejével zárja azt újra magába körünk |
|
| Szólt József a választott a mi pásztorunk és kövünk |
|
| És megszánták az Izráel fiai az ő atyjok fiát Benjámint |
| Mert mégis csak az ő atyjok fia ő és Istennek egy nemzete |
|
|
Jaj kivágatott volna ma egy fa Izráelből |
|
Kis híja egy nemzetség kiveszett ma a földről |
|
| És követeket küldtek a Rimmon sziklaodvában rejtezőknek |
| Hogy jöjjenek vissza mind és békesség legyen velük |
|
|
Mert nem tehet ilyen rést az Úr ilyen |
|
Romlást az Izráel nemzetségiben |
|
| És mondták a Rimmonból lejövő hatszáz Benjaminitának |
| Az asszony nélkül maradott szárazra vetett halaknak |
|
|
Ti Isten kegyelméből megmaradottak |
|
Szerezzetek asszonyt magatoknak |
|
| Menjetek fel azért Silóba mely van az Isten Házának |
| Vagyis Bét-Élnek mellette észak felől és napkeletre |
| A járt út mellett mely az Isten Házától felmegyen |
| Szikembe Lébona déli részén Mert az Úrnak ünnepe |
| Lészen és odajőnek akkor a Siló lányai táncolni |
| Sereggel Ti pedig leselkedjetek ott a szőlőkben |
| Mikor sereggel jőnek táncolni a Siló lányai |
|
| Jertek hegy-völgyön szökellve sereggel |
| Siló lányai őzikék vadgidák |
| Ugorjuk át vidáman a dombokat |
|
|
Lapuljatok a földre a tövek alá |
|
Benjámin fiai ragadozó farkasok |
|
Ne moccanjatok a levelek között |
|
| Mert íme vége szakadt a télnek |
| Az esők eltávoztak felőlünk |
| És kidugják fejüket a virágok |
|
|
Mert vége szakadt a szárazra vettetésnek |
|
Esőnk nem hull már szerte a szélbe |
|
Előttünk táncolnak a nyíló virágok |
|
| Megszólalt a gerlice is a földön |
| Illatozni kezdenek a gerezdek |
| Eljött az ideje a szőlőmetszésnek |
|
|
Eljött az ideje a szűzek metszésének |
|
Eljött az ideje a teljesedésnek |
|
Vágyunk feltör mint új város tornyai |
|
| A fügefa első gyümölcse beérik |
| Virágoznak kapunkban a mandragórák |
| Ideje jött lányok a dalnak a táncnak |
|
|
A pomagránátra kúszik a venyige |
|
A cédrusra tekereg levelestül a kacs |
|
Így tekeredjünk nosza mi is őrájuk |
|
| Nosza fogjuk össze a rókafiakat |
| Melyek a virágban álló szőlőt pusztítják |
| Mert a mi szőleink virágban állnak |
|
|
Törjünk ki rájuk ragadozó farkasok |
|
Akik az őzekre leselkedünk |
|
Mert az őzek ím előttünk táncolnak |
|
| Jaj megtettek minket őrnek a szőlőkben |
| De a magunk szőlejére nem vigyáztunk |
| De a mi gerezdünk leszakíttatik |
|
|
Leszakítunk titeket illatozó gerezdek |
|
Hajladozó őzgidák csapdánkba estek |
|
Siló lányai Benjámin ágyasai lesztek |
|
| Siló lányai jaj a rókafiakra lestünk |
| És közben az ordasok vermébe estünk |
| Jaj idegen kádba hull a mi gerezdünk |
|
| És elragadták a Benjámin fiai a Siló lányait |
| Miképpen az Izráel fiai meghagyták nekik |
| Ragadozó farkasok a hajladozó őzikéket |
| És velük az ő örökségükbe haza térének |
| És városokat építvén sokasodva laktak azokban |
| És nem vágatott ki mégse Izráelnek egy törzse azokban a napokban |
| És elmenének az Izráel fiai is hazatérve |
| Mind ki-ki az ő népe közé és az ő örökségébe |
|
|
| Csak az ágyasomat vittem Juda Bethleheméből az Efraim hegyének oldalába |
| Ágyasomat vittem volna az ipam házából a magam házába |
| Szolgámmal meg a két szamarammal az Izráel útját járva |
| Volt szalmánk és abrakunk a szamaraink és volt kenyerünk és borunk a magunk számára |
| Volt házam ahova mentünk volna az Efraim hegyének oldalába |
| És volt új asszonyom akit magammal vigyek abba a házba |
| Csak útközben ránk esteledett szállást kellett keresnünk éjszakára |
| És senki se fogadott be minket atyámfiai városába Gíbeába |
| Csak meg kellett mosnunk a lábunkat amely fürdött az út porába |
| És ennünk és innunk mielőtt tovább mennénk az Efraim oldalába |
| És egy Öregember maga is jövevény befogadott minket a házába |
| De jöttek a Béliál fiai és engem követeltek az Úr gyalázatára |
| De jöttek a Béliál fiai és ágyasom lett a magam tisztességének ára |
| És jöttek a Béliál fiai és sereggel gyalázták ágyasomat halálra |
| És jöttek a Béliál fiai és mire feljött a nap az ég aljára |
| Ágyasom ott feküdt az ajtóban karjait a küszöbre széttárva |
| Csak ágyasomat vittem volna Juda Bethleheméből a magam házába |
| És felgyülekeztek az Izráel fiai Micpába az Isten házába |
| És rátörtek egyenlő akarattal a Benjámin fiainak Gíbeájára |
| És forgott a kard éle és repült a parittya és zúgott a dárda |
| És tizezerszám hullott a tizenegy törzs Benjámin diadalára |
| És aztán megfordult a kard éle a parittya a dárda iránya |
| És tizezerszám hullott a Benjámin fia a tizenegy törzsnek javára |
| És mindhárom napon a tizenkét törzsnek lett vala kára |
| És mindhárom napon az Izráel fia hullott az Izráel gyászára |
| Csak ágyasomat vittem volna ipam házából a magam házába |
| És tizezerszám kellett hullania Izráel fiának a sárba |
| Csak szállást kerestünk volna a magunk meg a szamaraink számára |
| És az asszonyok Benjámin városaiban mind kardélre hányva |
| Csak új asszonyomat vittem volna magammal az Úr szolgálatára |
| És városok dőltek házaikkal és barmaikkal tövig a lángba |
| Csak megmostuk a lábainkat és vígan laktunk volna a házba |
| És Izráel nemzetségei közül egy csaknem tövestül kivágva |
| Csak sarjakat nemzettem volna új ágyasommal a magam boldogságára |
| És Siló szűzei százával ragadtatván el erővel idegen ágyba |
| Hogy történhetett meg az ami történt kérdezte a Gyülekezet Micpába |
| És nem tudtam mást felelni nekik akkor sem a faggatásra |
| Hogy történhetett meg az ami történt Csak ipam házából a magam házába |
| Ágyasomat vittem Juda Bethleheméből az Efraim hegyének oldalába |
|
| Ezekben a napokban nem vala Király Izráelben |
| Azért ki-ki azt cselekedte ami jónak tetszék |
| Az ő szemei előtt Ezekben a napokban nem vala |
| Törvény az emberek között Azért ki-ki akként |
| Cselekedett ahogy maga jónak látta És ehhez |
| Hasonló se nem történt se nem láttatott mióta |
| Csak az Izráel fiai feljöttek Egyiptomnak |
| Földjéről mind e mai napig Mert ezekben a napokban |
| Nem volt Király Izráelben Ezekben a napokban |
|
|
|
|